Elképesztő: mutatjuk, mennyi lehet az infláció, az elemzők a forintra mutogatnak – egyetlen kormánydöntésen múlik, hogy ne szabaduljanak el megint az árak
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közli a novemberi inflációs adatot, az előzetes elemzői várakozások pedig azt mutatják: a drágulás üteme akár 4 százalék alá is eshetett. A havi átárazás szinte stagnált, a forint erősödése fékezte a tartós cikkek árait, a szolgáltatások viszont továbbra is húzzák az inflációt. A szakértők többnyire 2025-re mérséklődő, 2026-ra pedig ismét gyorsuló pénzromlást várnak.
Egy csendesebb, de szerkezetében továbbra is feszültségeket hordozó adatközlésre számítunk, a havi átárazás novemberben stagnálhatott, ami éves bázison 3,7 százalékra lassíthatta az inflációt – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte az infláció visszaesésének egyik fő oka az volt, hogy a tavalyi év novemberéhez képest jóval mérsékeltebb átárazás történt, így a bázishatás lefelé húzza a mutatót. Hozzátette, hogy
a kormányzati árintézkedések nélkül 1,5 százalékponttal magasabb szintet látnánk, ami szerinte arra utal, hogy a gazdaság mélyebb szerkezetében még mindig jelentős árnyomás van.
Virovácz úgy számol, hogy a maginfláció 3,9 százalékra lassulhatott, amely a jegybanki toleranciasáv alá kerülhetett. A havi kosáron belül eltérő folyamatok zajlottak:
- az élelmiszerárak csökkenhettek,
- a szeszes italok és dohánytermékek drágulhattak,
- a ruházati termékek szezonális áremelkedése megjelent,
miközben a forint erősödése miatt a tartós fogyasztási cikkek deflációs hatást fejthettek ki. A szolgáltatások áremelkedése ugyanakkor még 6,5–7 százalék közötti tartományban maradhatott, jelezve, hogy a belső árnyomás nem múlt el.
Az ING előrejelzése szerint a következő hónapokban az árrésstop hatása miatt akár mesterségesen alacsony árindexet is láthatunk: a jövő év első negyedévében átlagosan 2 százalék körüli infláció sem kizárt, az év második felében viszont akár 5 százalékig is visszakúszhat a mutató. Az elemző szerint emiatt nem várható gyors monetáris enyhítés, és szerinte a 6,50 százalékos alapkamat akár 2025 őszéig velünk maradhat.
Az árrésstop is alacsonyan tartja az inflációt
Várakozásaink szerint havi alapon 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak novemberben, éves összevetésben pedig 3,9 százalék körüli értéket látunk – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető elemzője. Úgy látja,
- az élelmiszerek
- és a szolgáltatások
árai enyhén emelkedtek, a tartós fogyasztási cikkek viszont olcsóbbá válhattak a forint árfolyamerősödése miatt. Az üzemanyagok esetében 0,6 százalékos havi csökkenést várnak, ami lefelé húzhatta a kosarat.
Árokszállási hangsúlyozta, hogy az árrésstop jelenleg 1–1,5 százalékponttal alacsonyabban tartja az inflációt, és nélküle 5 százalék körüli értékeket láthatnánk. A szakértő szerint decemberben tovább erősödhet az árkorlátozások hatása, a drágulás így átmenetileg még mérséklődhet. Előrejelzésük szerint 2025-ben 4,5 százalékos átlagos infláció várható, míg 2026-ban 3,5 százalékra csökkenhet az éves pénzromlás, ami tartósabb stabilizációt jelenthet.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az árrésstop kivezetése és a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések akár újra 4 százalék feletti értékeket hozhatnak, így a dezinflációs pálya nem lesz egyenletes. A forint erős árfolyama ezekben az időszakokban fékező tényező maradhat, de önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy a szolgáltatási árakat tartósan visszafogja.
A forint erősödése pedig mérsékelte az élelmiszerdrágulást
Novemberben 0,2 százalékos havi áremelkedéssel számolunk, éves alapon pedig körülbelül 4 százalékra lassulhatott az infláció – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője. Kiemelte, hogy az üzemanyagárak egy év alatt több mint 4 százalékkal alacsonyabbak lehettek, a forint erősödése pedig mérsékelte az élelmiszerdrágulást. A dohánytermékek áremelése a hónap végén történt, így ennek hatása inkább decemberben mutatkozhat meg. A tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások árazásában novemberben nem várnak jelentős mozgást, a rezsi azonban éves összevetésben továbbra is meghatározó tényező lehetett.
Molnár szerint decemberben szinte biztos a 4 százalék alatti infláció, és a jövő év elején a bázishatás miatt akár a 3 százalék körüli szintig is lecsúszhat a mutató. Úgy látja azonban, hogy ezt követően fokozatos gyorsulás jöhet, amelynek ütemét nagyban befolyásolja majd az árrésstop kivezetése. Éves átlagban 2025-re 3,6 százalékos inflációval számol, ami – tartós árcsökkenés helyett – inkább mérsékelt, kontrollált drágulási környezetet jelez.
Az élelmiszergyártók kivárnak az átárazással
A februári árindex akár 2 százalék környékére is leérhet, innen viszont fokozatos emelkedés várható – mondta Becsey Zsolt, az UniCredit vezető elemzője. Rámutatott, hogy az élelmiszergyártók egyelőre kivárnak az átárazással, az EPR-díjemelés nagy részét maguk viselték. Az importintenzív termékek árát az erős árfolyam csökkentheti, miközben a szolgáltatási szektorban bizonytalanságot lát, de jelentős átárazásra nem számít.
A maginfláció rövid távon szerinte is mérsékelt maradhat, ugyanakkor a kamatpálya szempontjából óvatosságra intett. Úgy véli, a kamatok érdemi csökkentése a következő egy évben nem valószínű, részben az árrésstop bizonytalansága, részben az amerikai monetáris politika várható szigorodása miatt.
