Totális svéd bukás: a világ összes pénzét kifizették nekik a csúcsmodern Gripenekért, most kiderült, nem tudják leszállítani őket határidőre – a térdét csapkodja Amerika
A Brazil Légierő vezetése hivatalosan is elismerte: a svéd Saab által gyártott, Embraer közreműködésével részben Brazíliában összeszerelt Gripen E/F vadászgépek beszerzési programja komoly nehézségekbe ütközött. A késések és a költségek emelkedése miatt az eredetileg 2024-re tervezett szállítási ütemezés legalább nyolc évvel tolódik ki, miközben a teljes projekt 13 százalékkal drágult.
Walsir Josué de Castilho Araújo vezérőrnagy, a Brazil Légierő vezérkari főnöke egy tájékoztatón megerősítette: a gépek átadása messze elmarad az eredeti vállalásoktól. Az új menetrend szerint
- 2025-ben mindössze egy gép érkezik,
- 2027-ben négy,
- 2028-ban öt,
- 2029-ben kettő,
- 2030-ban három,
- majd 2031-ben
- és 2032-ben évente öt darab.
Ez azt jelenti, hogy a teljes, 36 gépes flotta csak 2032-re áll majd hadrendbe, szemben az eredetileg 2024 elejére tervezett dátummal. A program költsége a 2014-ben aláírt, 5,4 milliárd dolláros szerződéshez képest 13 százalékkal emelkedett. A vezérőrnagy szerint az így többletként elköltött összegből Brazília mai piaci áron további hat vadászgépet is beszerezhetett volna.
A szerződés 28 együléses és 8 kétüléses Gripen E/F leszállításáról szólt,
a gépek egy részét Svédországban gyártják, másik részét pedig Brazíliában, az Embraer üzemeiben szerelik össze. Ez utóbbi folyamat azonban 11 év alatt sem épült ki teljes körűen.
Nincs új a nap alatt: a Gripen-vétel eleve nem volt jó ötlet
A Gripen-beszerzés körüli bizonytalanságok nem új keletűek. Az első F–39-es – így nevezi a típust a Brazil Légierő – 2020-ban érkezett az országba, a választás pedig számos vitát keltett: szakértők szerint a 36 gép messze nem elegendő egy ekkora ország védelméhez, ráadásul a Gripen hatótávolsága és mérete korlátozott. Brazíliának ezzel szemben hatalmas területeket kell lefednie, miközben
a szuperszonikus repülőgépek fogadására alkalmas bázisok száma sem jelentős.
A döntést korrupciógyanú és politikai viták is övezték. A 2000-es évektől kezdve a Dassault Rafale és az amerikai Super Hornet is esélyes volt a tenderen, mígnem 2013-ban váratlanul a svédek kerültek ki győztesként – ráadásul egy olyan változattal, amely akkor még csak a tervezőasztalon létezett. Az ügyletet politikai botrányok és elnöki váltások is kísérték, a program pedig azóta is lassan halad előre.
Thaiföld is Gripeneket vásárolt
Thaiföld négy Gripen Jas–39 E/F típusú vadászgépet vásárol a svéd Saab vállalattól 5,3 milliárd svéd korona (190,56 milliárd forint) értékben. A vadászgépek 2025 és 2030 közötti leszállításáról szóló szerződést Punpakdí Pattanakul, a thaiföldi légierő vezérkari főnökének svédországi látogatásán írták alá.
Mindezek ellenére a Gripen E/F korszerű ugrást jelent a Brazil Légierő számára a jelenlegi F–5-ös flottához képest. A gép modern radarokkal, fejlett elektronikával és jó repülési tulajdonságokkal rendelkezik, és a brazilok szerint képes a „szupercirkálásra” is – bár ezt a képességet szakmai körökben gyakran vitatják.
Brazília egyelőre jó nagy lemaradásban van a szomszédaihoz képest
A kihívás azonban továbbra is adott: a Brazil Légierő 43 darab F–5-ösének kivonása elkerülhetetlen, az olasz–brazil fejlesztésű AMX repülőgépek pedig már elavultak. A Gripenek érkezése ugyan enyhíti a helyzetet, de az ország méreteihez és stratégiai kihívásaihoz képest a 36 darabos flotta messze nem elegendő.
Brazília számára létfontosságú lenne egy nagyobb hatótávolságú, a korszerű Szu–30-asainak képességeivel megegyező típus,
viszont a jelenlegi gazdasági helyzet és a járvány okozta visszaesés egyelőre nem teszik lehetővé ilyen volumenű beszerzések elindítását. A Gripen-program így bár technológiai fejlődést hoz, a dél-amerikai nagyhatalom légvédelmi jövőképe továbbra is bizonytalan.
