Navracsics Tibor: a Bizottság céljainak tisztázatlansága miatt kételyek vannak bennünk
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Várkert Bazárban tartott sajtótájékoztatón ismertette a tanácskozás tétjét. Az Európai Bizottság nyáron hozta nyilvánosságra a 2028–2034 közötti időszak pénzügyi keretének első tervezetét, amelynek legfontosabb újítása egy egységes alap létrehozása lenne. Ez a radikális változás egyetlen ernyő alá vonná az Európai Unió egyik legfontosabb hosszú távú beruházási politikáját, a kohéziós alapot, a közös mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikát, sőt, egyes belügyi programokat is.
Navracsics Tibor: értékeljük a törekvéseket
Mivel a tagállamoknak eddig nem volt lehetőségük egyeztetni az álláspontjukat, a budapesti találkozót éppen ez a cél hívta életre. A tanácskozáson a V4-es Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország mellett Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária, Szlovénia és Horvátország képviselői vettek részt – vagyis gyakorlatilag azok a közép- és kelet-európai tagállamok, amelyek a 2004-es vagy az azt követő csatlakozásuk óta a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezői voltak.
A tagállamok egyetértettek ma abban, hogy értékeljük a bizottság azon törekvéseit, hogy egyszerűsíteni akarja, és rugalmasabbá kívánja tenni a következő időszak pénzügyi keretét. De a célok tisztázatlansága miatt kételyek vannak bennünk
– foglalta össze a közös álláspontot Navracsics Tibor.
Kifejtette: erősek a kételyeik azzal kapcsolatban, hogy az egységes alap nem jelenti-e a kohéziós politika alapvető céljainak, intézményeinek és garanciáinak a gyengülését. A miniszter szerint részletesebb tárgyalásokra és erősebb garanciákra van szükség.
Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke a kohéziós politika kézzelfogható, gazdaságot élénkítő eredményeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy ennek a politikának köszönhetően újultak meg kórházak, iskolák és utak, ebből épültek szennyvíztisztítók, metróvonalak, és valósultak meg környezetvédelmi programok.
Ez hosszú távú befektetéspolitika, ami a közös piaccal együtt működik, befektet emberekbe, vállalkozásokba és abba, hogy az európai régiók szorosabb kapcsolatban tudjanak maradni, vagyis hogy az EU minden válság ellenére egyben tudjon maradni
– magyarázta.
Dragos Nicolai Pislaru, Románia beruházásokért és európai ügyekért felelős minisztere a konstruktív párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette, a kohéziós politika közel fél évszázada bizonyítja, hogy működik, de a változó környezetben nyitottnak kell lenni az új, egyszerűbb és rugalmasabb rendszerekre.
Azért vagyunk itt, hogy megbeszéljük, hogyan lehet a bizottsággal együtt, nem pedig annak ellenében jobbá tenni a kohéziós politikát
– húzta alá.
A román miniszter a tanácskozás folytatására november 21-re Bukarestbe hívta meg a résztvevőket, jelezve, hogy a közös álláspont formálása és a Brüsszellel folytatott párbeszéd tovább folytatódik.
A kiemelt képen Navracsics Tibor látható / Forrás: MTI / Bruzák Noémi
