Kínába menekül Európa egyik legnagyobb beszállítója: túl sok vezetéket robbantottak fel az ukránok
Kazahsztán szerdán közölte, hogy a kasagani olajmező kitermelésének egy részét Kína felé irányítja át, miután az ukrán hadsereg dróntámadása megrongálta a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) fekete-tengeri terminálját.
Ukrajna ismét semmibe vette nyugati szövetségeseit, a kazahi lépés ugyanis súlyosan veszélyezteti Európa energiabiztonságát, ráadásul a Mol érdekeltségeire is hatással lehet.
A döntés komoly geopolitikai jelentőségű, hiszen a CPC a világ olajkínálatának 1 százalékát adja, és a kazah export 80 százaléka ezen a vezetékrendszeren halad át Novorosszijszk, ezen keresztül pedig Európa irányába.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy a terminál egyik kulcseleme, az SPM típusú úszó töltőpont is megsérült, ami szükségessé tette az exportkapacitás átmeneti csökkentését.
Bár a szállítás a Reuters szerint nem állt le teljesen, a kazah energetikai minisztérium gyors ütemben kezdett alternatív útvonalak kiépítésébe, hogy elkerülje a kiesést, és csökkentse a piaci bizonytalanságot.
Még nincs vége: hónapig nem áll helyre a fekete-tengeri olajterminál exportja, ez fájni fog Kazahsztánnak
Újraindult a kőolaj rakodása a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) oroszországi, fekete-tengeri terminálján, miután néhány nappal ezelőtt egy ukrán támadás súlyos károkat okozott a létesítményben.
Kaztranszoil közölte:
- 72 ezer tonna – napi 17 400 hordónyi – olaj indul el Kínába, ami történelmi lépés, hiszen Kasaganból eddig nem érkezett közvetlen export az ázsiai nagyhatalomhoz.
- Emellett növelik az Atirau–Szamara vezetéken Oroszország felé irányuló szállítást 232 ezer tonnával, és 58 ezer tonnával többet küldenek a Baku–Tbiliszi–Ceyhan olajfolyosón is.
Decemberre pedig ideiglenes tárolókapacitásokat is felszabadítanak, hogy kezelni tudják az átalakuló exportlogisztikát.
Ukránok bombázták le a tengeri finomítót, a Lukoil nem csak Washington tüze alatt áll – itt még sohasem volt támadás
Az orosz–ukrán háborúban tovább folytatódik egymás kritikus infrastruktúrájának rombolása. Ezúttal a Lukoil Kaszpi-tengeri finomítóját bombázta az ukrán hadsereg.
Kazah nyúlcipő, európai fájdalom
A kasagani mező kulcsfontosságú a globális olajpiacon. A fejlesztést olyan multik irányítják, mint az Eni, a Shell, a TotalEnergies, az ExxonMobil, a KazMunayGaz, az Inpex és a CNPC, vagyis a változó szállítások közvetlenül érintik a globális energiaszektor meghatározó szereplőit. A Kínába tartó olaj az Atasu0Alasankou vezetéken fut majd, amelyet jelenleg főként más kazah mezőkből származó nyersanyag tölt meg, és amelyen Oroszország is napi 200 ezer hordós mennyiséget mozgat.
A kazah kormány elítélte az ukrán támadást, amely szerinte egy nemzetközi jelentőségű infrastruktúrát veszélyeztetett. A Kreml hasonló álláspontot képviselt, hiszen a CPC-ben orosz, amerikai és kazah részvényesek is jelen vannak.
Mindez jól jelzi, hogy az ukrán dróntámadások az orosz energia-infrastruktúra ellen egyre kevésbé Moszkvának, és inkább nyugati szövetségeseinek, valamint független országoknak fájnak.
Európa továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a kazah kőolajra, amely a kontinens egyik legfontosabb, Oroszországot részben kiváltó energiaforrása lett az ukrajnai háború kirobbanása után. A kazah exporttal kapcsolatos bizonytalanság így közvetlen hatással van az európai finomítók ellátására és az árak alakulására.
A Molnak szintén komoly érdekeltségei vannak Kazahsztánban, ahol a vállalat részt vesz kitermelési és fejlesztési projektekben. A mostani helyzet ezért a magyar energetikai pozíciókra és az ellátásbiztonságra is hatással lehet.
Teljes őrület: az oroszokra céloztak, de egy másik országot bénítottak meg teljesen az ukránok – azonnal padlót fogott a termelés
Az orenburgi gázüzem elleni dróntámadás hatására a Karacsaganak mező termelése is visszaesett. Az ukrán hadsereg Oroszországra célzott, ám a kazah energiatermelést találta el, ezzel pedig az európai ellátást is veszélybe sodorta.
