Európa megkapta, amit akart: teleszórják ukrán technikával a NATO-tagállamokat - már a szomszédunkig érnek a szálak
Négy év telt el az orosz invázió kitörése óta, és Ukrajna ma már a világ egyik vezető dróngyártójaként tartja számon magát: évente közel 4 millió pilóta nélküli repülőgépet (UAV) állít elő – derül ki a Bloomberg legfrissebb elemzéséből. A paletta széles: a nagy hatótávolságú modellektől az olcsó, FPV-kamerával szerelt kamikaze drónokig, amelyeket a pilóták valós időben irányítanak.

Az amerikai termelés ehhez képest eltörpül: Washington évente mindössze 100 ezer katonai drónt gyárt. „Nem a puszta szám a lényeg, hanem a változatosság” – hangsúlyozza Michael Bohnert, a RAND Corporation szakértője. Hozzátette: Ukrajna valószínűleg több típust fejlesztett ki az elmúlt években, mint a NATO-országok együttvéve.
Jól mutatja az ipar robbanásszerű növekedését, hogy 2022-ben még csak 10 ukrán cég foglalkozott drónokkal, ma már több mint 500. A háború kényszere gyorsította fel az ukrán drónfejlesztést, és ez a tudás most külföldre is átterjed. Olekszandr Hracsov, a TSIR dróncég vezetője Finnországban épít gyárat.
Itt taktikai, négymotoros drónokat fognak gyártani – ezek felderítésre és frontközeli csapásokra alkalmasak, akár 15 kilométeres távolságban. A cél kettős: biztos ellátás az ukrán frontnak és hozzáférés az európai befektetőkhöz és támogatásokhoz. Ezt a projektet a FlyWell nevű finn–ukrán konzorcium szervezi, amelyben több ukrán cég dolgozik együtt. A FlyWell tervei között szerepel:
- hidrogénhajtású drónokat,
- akár 2000 kilométeres hatótávolságú rendszereket,
- valamint szárazföldi és tengeri drónokat is.
Európa nagy lendülettel igyekszik megszerezni az ukrán dróntechnológiát, például a Skyeton és a Fire Point már gyárakat nyitott Szlovákiában, Dániában és az Egyesült Királyságban – sokszor állami támogatással. A szakértők szerint az ukrán ipar fejlesztési tempója egyedülálló, mivel ezeket a drónokat a harctérre tervezték: könnyen javíthatók, részegységeik cserélhetők, és nagyon olcsók.
A háború átírta a nyugati hadviselési elveket is: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Ukrajnát említette példaként, amikor a drónokat eldobható lőszerként jellemezte, ezzel jelezve, hogy a jövő a tömeges, alacsony költségű drónháború lesz. Az elemzők arra számítanak, hogy a háború után Ukrajna várhatóan a NATO egyik legfontosabb beszállítójává válik.
Oroszország új sugárhajtású siklóbombákat vet be Ukrajna mélyén
Oroszország sugárhajtású siklóbombákat tesztel Ukrajnában, amelyek hatótávolsága elérheti a 200 kilométert, míg a korábbi modellek 50–120 kilométeres hatósugárral rendelkeztek. A fejlesztés akkor történt, amikor Oroszország a tél előtt fokozta légi támadásait, és Ukrajna alig bírja visszaverni a légi csapásokat.


