Brüsszel megkerülné Magyarországot: rendkívüli döntéshozással segítené Ukrajnát
Az uniós országok felgyorsítják annak eldöntését, hogy határozatlan időre befagyasszák-e a legfeljebb 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyont, még az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozója előtt – tudta meg a Financial Times bennfentesektől.
Az uniós tisztviselők olyan jogszabályt hoznának létre, amely
rendkívüli jogköröket adnának arra, hogy megkerülhessék a szankciók meghosszabbítására vonatkozó tagállami vétókat.
A céljuk, hogy Brüsszel megőrizze mozgásterét az Egyesült Államok által vezetett ukrajnai béketárgyalásokon.
Az ügyet kezelő diplomaták szerint előnyös lenne a következő napokban különválasztani az orosz eszközök határozatlan időre történő befagyasztásának vitatott kérdését attól a másik kérdéstől, hogy az EU hogyan venne fel hitelt Kijev számára a zárolt orosz vagyon fedezetével. A finanszírozási kérdésről jövő héten az uniós vezetők döntenének.
Az üzleti lap rávilágít, hogy a szankciók meghosszabbításánál az általános egyhangúság megkerülése felbőszíthetnek egyes tagállamokat, köztük Magyarországot. A Financial Times emlékeztetett arra, hogy évekre megmérgezte az uniós döntéshozatalokat, hogy leszavazták Lengyelországot és Magyarországot a migrációs politika ügyében.
Az Európai Bizottság múlt héten javasolta, hogy az EU használja fel a szankciók miatt befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz nemzetközi vagyont Ukrajna finanszírozására, első körben egy 90 milliárd eurós hitel formájában, amelyet a következő két évben folyósítanának.
A hitelprogram működéséhez azonban a fedezetül szolgáló eszközöket nem lehet félévente megújított szankciókkal fenntartani, hanem határozatlan időre kell befagyasztani őket. Ugyanis a jelenlegi szabályozással minden tagállamnak támogatnia kell a szankciók meghosszabbítását és jelentős a kockázata annak, hogy erre nem mindig lesz meg az egységes akarat.
Brüsszelben rendkívüli jogszabályok alkalmazásával kerülnék meg Magyarországot
Az uniós vezetők körében főként az ad aggodalomra okot, hogy Magyarország, az EU leginkább oroszbarát kormánya, ellenzi Ukrajna további támogatását, és rendszeresen fenyeget a szankciók meghosszabbításának megvétózásával.
Az uniós tisztviselők attól tartanak, hogy Orbán Viktor valóban élne a vétóval, ha Donald Trump adminisztrációja úgy döntene, hogy egyoldalúan feloldja az oroszok elleni amerikai szankciókat.
Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a héten például úgy fogalmazott, hogy a bizottság hitelre vonatkozó javaslata „minden vörös vonalat átlép”.
A szankciók esetleges feloldásának kockázatát megkerülendő, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy
az EU gazdasági válságok kezelésére fenntartott rendkívüli jogköreit alkalmazza, és határozatlan időre rögzítse a szankciókat.
A szerződések 122. cikke alapján a döntés minősített többséggel is elfogadható, így megkerüli a vétókat, azaz megkerülhetnék Magyarország akaratát.
A szankciók tartóssá tétele egyben üzenet lenne Washingtonnak is. Az amerikai tisztviselők által részben kidolgozott kezdeti béketerv szerint az orosz vagyon nagy részét két, amerikai irányítású befektetési alapba terelnék. Az amerikai fél azt is szerette volna elérni, hogy az EU ne nyúljon a vagyonhoz mindaddig, amíg nincs békemegállapodás.
Az uniós döntéshozás folyamatának megváltoztatása azonban talán azért a legfontosabb, hogy eleget tegyenek Belgium kérésének. Belgium ugyanis az a tagállam, ahol az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon legnagyobb részét kezelik.
A belgák attól tartanak, hogy a szankciók váratlan feloldása esetén egyedül maradnának az orosz követelésekkel szemben. Emiatt pedig Belgium „kőkemény garanciákat” követel arra, hogy a többi tagállam közösen feleljen és fedezze a jogi költségeket, amennyiben őt vagy az Euroclear értékpapír-kezelőt perelnék. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint a bizottság „szinte minden” belga igényt teljesített a jóvátételi hitel kapcsán.
A brüsszeli aggodalom bizonyítéka, hogy Magyarország már üzleti kapcsolatokat épít Oroszországgal
Magyarország esetleges vétójára aggodalmat ad a vezető magyar politikusok elmúlt napokbeli tevékenysége. Orbán Viktor és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is arról beszélt, hogy egyeztetnek Oroszországgal egy szankciók utáni gazdasági nyitásról. A magyar fődiplomata más kormánytagokkal és üzleti delegációval utazott Moszkvába a hét elején, hogy elrendezzék az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok mélyítését, amint feloldják az Oroszország elleni szankciókat.
Mint Szijjártó Péter fogalmazott,
a szankciók nem lesznek mindig velünk, így készen kell állnunk, hogy jó startpozíciót fogjunk az új időszakban.
Hozzátette, hogy „Donald Trump amerikai elnök elképesztő erőfeszítéseket tesz az ukrajnai háború lezárása érdekében, mi pedig teljes erőnkkel támogatjuk ebben. Amint a háború véget ér, a világgazdaság visszatérhet a normális kerékvágásba, és új, hatalmas lehetőségek nyílnak ki a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban”.
Moszkvában kedden összesen 240 magyar–orosz vállalati tárgyalás zajlott, és a kormány szerint ezek döntő szerepet játszanak abban, hogy Magyarország a lehető legjobb pozícióból vághasson neki a háború utáni világgazdasági újrakezdésnek. Szijjártó Péter szerint a béke új korszakot hoz majd, amelynek Magyarország „igazi nyertese” lehet – mert az együttműködést a nehéz időkben sem adtuk fel.
Szijjártó hangsúlyozta: az elmúlt években a magyar kormány „elemi erejű nyomással” szemben védte meg az Oroszországgal való kapcsolatok fenntartását.
Szerinte sikerült megakadályozni minden olyan szankciót, amely a magyar érdekekkel szembement volna, és ha kell, ez a jövőben is így lesz.
A miniszter azt is kiemelte: a két ország kereskedelmi forgalma hosszú visszaesés után idén ismét növekedni kezdett.
Ennek már a fele sem tréfa: Ursula von der Leyen majdnem 1000 milliárd forintot venne el Magyarországtól, hogy odaadja az orosz vagyont Ukrajnának – kiszivárgott a döbbenetes terv
Az Európai Bizottság sürgeti az uniós kormányokat, hogy vállaljanak garanciát a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával tervezett, akár 210 milliárd eurós ukrán hitel mögött. Magyarországnak is kezességet kellene vállalnia az Ukrajnának szánt gigahitelhez, a részére 2,4 milliárd eurónyi garanciavállalás jutna.
