Nehéz elhinni, de igaz: soha ennyi pénzben még nem úszott Ukrajna, az EU-tól kapta, mégis csődben van – Brüsszel szörnyet teremtett és most itt az uniós csatlakozása
December 1-jén rekordot döntött a devizatartalék, a független Ukrajna történetében még soha nem volt ilyen magas: 54,7 milliárd dollár – olvashatjuk az ukrán jegybank legutóbbi jelentésében. Meghökkentőnek hathat ez a bejelentés azok számára, akik korábban értesültek róla, a háborús ország a csőd szélén tántorog, és bele is zuhan, ha nem kap minden eddiginél hatalmasabb pénzügyi infúziót az Európai Uniótól.
Ezt az Európában befagyasztott orosz tartalékvagyon végleges kisajátításával tervezi megoldani Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egy hét múlva tartandó európai uniós csúcson. Pénteken látott napvilágot az a minden eddiginél meghökkentőbb hír, hogy a lélegeztetőn tartott országot Brüsszel 2027. január elsején EU-taggá fogadná.
Aki mindezek után jelentősen elbizonytalanodna, mit ér ma és hogy alkalmazható korábban megszerzett tudásunk a tulajdonjogról, az uniós döntési mechanizmusokról és a pénzügyekről, annak nem tudjuk megválaszolni minden kérdését.
De legalább abban eligazíthatjuk, hogyan vette fel a rekordra járatott tartalék, az uniós pénzáram és a csődközeliség kombinációjával jellemzett mai bizarr arculatát Ukrajna, amely – ha igaz a Financial Times értesülése – Ursula von der Leyen víziója szerint alig több mint egy év múlva állig felfegyverzett uniós szomszédunk lesz.
Ukrajna valóban a csőd szélén van?
A hitelminősítései szerint igen, sőt valamivel már azon is túl. Nemhogy a befektetésre ajánlott kategória alatt van, státusza a besorolásokban a „részleges csőd” és ennek megfelelői. Innen aligha emeli ki, hogy a héten legalább a GDP-hez kötött kötvényei átstrukturálását illetően sikerült megegyeznie korábban hoppon maradt hitelezőivel.
Ennyire vagy hasonlóan rossz hitelbesorolása a világon csak néhány országnak van vagy volt ezekben az években, mint
- Etiópia,
- Ghána,
- Suriname,
- Argentína,
- Libanon,
- Venezuela.
A háborús Ukrajnának azonban – teljesen más problémák mellett – szinte összehasonlíthatatlanul magasabb a devizatartaléka, mint ezeknek az országoknak.
Tényleg magas az ukrajnai devizatartalék? Igen, de…
Két dolgot mindjárt az elején meg kell jegyezni.
1. Egy-egy ország devizatartalékát, ha az összeg magasnak tűnik is, ne tekintsük „gazdagságnak”. Ez nem elkölthető vagyon, hanem biztosíték bizonyos kockázatok-sokkok bekövetkeztére – kockázattal és sokkokkal pedig Ukrajna, tudjuk, bőven el van látva. A probléma ránk is átragadt: a háború kitörése után a magyar devizatartalék is nagyot zakkant, mert az importenergia árának felszökése miatt más európai országokhoz hasonlóan Magyarországnak is hatalmas devizában fizetendő extra számlája keletkezett.
2. Minél nagyobb és nyitottabb egy gazdaság, annál nagyobb devizatartalékra van szüksége. Ezért is szokták gyakran úgy mérni a devizatartalékot, hogy hány havi importot fedez.
Ha ebből a szempontból nézzük, Ukrajna devizatartaléka se magas, se alacsony: öt-hat havi importot fedezne. Talán mégis elmond valamit, hogy magasabb a magyarnál: nálunk ez az arány 4-4,5 hónap szintjén stabilizálódott a 2022-es zuhanás óta (igaz, hogy mi EU-tagok vagyunk, és nem háborúzunk). Fejlett gazdaságok esetében ugyanakkor a 10 hónap feletti arány nem atipikus. (Tudni kell ugyanakkor, hogy a túl magas tartalék is problémás lehet, miképp a rekorder Svájc esete mutatja.)
Ki pumpált rekordmennyiségű pénzt Ukrajna devizatartalékába?
Ami 2025-öt illeti, amikor az Egyesült Államok már kivonult Ukrajna pénzeléséből, egyértelmű a válasz: az Európai Unió.
Táblázatunkban látható, az idén külföldről az ukrán kormány számlájára befolyt mintegy 40 milliárd dollár több mint háromnegyede érkezett az Európai Uniótól.
A pénz nemcsak érkezik, hanem fogy is, és ha az egyenleg rekordokat döntöget is, fontos ismét megjegyezni: ez nem egy elköltendő vagyon. Kockázatokat fedez, folyamatosan költi a csőd szélén manőverező állam, ráadásul a következő években növekvő mértékben visszafizetésekre kell fordítani, miközben az ukrán államadósság évről évre tovább hízik.
Az uniós „csekk” nem beváltható Ukrajnán, amíg folyik a háború, és nem kezdődött meg az újjáépítés. Brüsszel és az ukránok európai szövetségesei – akik politikai legitimitásukat Ukrajna ügyéhez kötötték – nem is akarják a harcok befejeztét, amíg az oroszok nem veszítenek. Ezért kézenfekvő, hogy olyan megoldást keresnek, hogy ne kelljen fájdalmasan az uniós adófizetők zsebébe nyúlniuk: az orosz vagyont koboznák el. Ha azonban Kijev mégis elveszíti a háborút, akkor ezt a csekket meg az oroszok akarják majd beváltani.
Ha ezen a pályán halad tovább Európa, és akár a háborús Ukrajnát is bevonnának az unióba, nehéz elképzelni a hitelminősítők dilemmáját, akik az EU-tagságot eddig döntő besorolásstabilizáló tényezőként kezelték – no de ez az Ukrajna, ebben az Európában… Az ennél is rosszabb változat, ha Európa úgy tenné rendbe a jogi és politikai értelemben is káoszba kavarodó számlákat, adósságokat és tartalékokat, hogy háborúba megy. Akkor az európai besorolásokat is újra kell gondolni.
