Szafariból is kevesebb lehet Afrikában, mert nem jut elég alkatrész az ottani légicégek gépeihez
Globális hiány van repülőgép-alkatrészekből a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) friss jelentése szerint, ennek az afrikai kontinens légitársaságai a vesztesei – ezen keresztül pedig a turizmus is azzá válhat. A hiány miatt ugyanis az afrikai légitársaságok járattörlésekkel és késésekkel küzdenek, s ennek következtében egyes gépeket már a földön kell tartaniuk – írja az Origo.

Az alkatrészhiánynak akár a kevesebb turista is következménye lehet
A lap az IATA jelentése alapján arról ír, hogy az alkatrészhiányt leginkább az olyan kisebb üzemeltetők szenvedik meg, mint az Uganda Airlines, a Kenya Airways, az Air Senegal és a RwandAir. Mindegyik légitársaság legalább egy olyan repülőgéppel zárta 2025-öt, amely az alkatrészhiány miatt nem tudott felszállni.
A válság 2025-ben több mint 11 milliárd dolláros veszteséget okozott a globális légi közlekedési iparnak
– derül ki az IATA tanulmányából.
A fennakadások sokkolják a kontinens kulcsfontosságú turisztikai ágazatát is, veszélybe kerülnek a foglalások, a turisztikai célú és az üzleti utazások is.
A turizmus 2024-ben átlagosan 8,8 százalékos aránnyal járult hozzá a kontinens GDP-jéhez, de vannak országok (például Tanzánia), ahol a hozzájárulás mértéke ennek a duplája volt.
Az IATA jelentése pedig rámutat: a kialakult helyzet járatkésésekhez és -törlésekhez vezetett, név szerint említve az imént felsorolt afrikai légitársaságokat. Az elemzés arra is figyelmeztet: ha a helyzet tartósan fennmarad,
az negatívan befolyásolhatja az Afrikába irányuló turizmust,
mivel a szolgáltatás hozzáférhetőségével kapcsolatos bizonytalanság eltántoríthatja a kontinensre utazni vágyókat, csökkentve a foglalások számát. Emellett az afrikai légi közlekedés alapértelmezésként drágább más kontinensekéhez képest, ezt több tényező együttállása okozza, kezdve a megfelelő infrastruktúráktól a magas adókon át a képzett személyzet hiányáig. Utazói szinten a kontinens légi közlekedése 17 százalékkal drágább a globális átlagnál, és az útvonalhálózat meglehetősen töredezett.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.


