BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Iráni háború: máris itt az első ország, ami visszaáll a szénerőművekre, mert a Hormuzi-szoros miatt bukhatja az LNG-t – brutális áramhiány tombol a 170 milliós államban

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Váratlan hatásai is lehetnek az iráni konfliktusnak. A Hormuzi-szoros kiesésére felkészülve a szénerőművei készenlétbe állításáról döntött egy hatalmas ázsiai ország.

Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat hajtott végre Iránban szombat hajnalban. Az iráni válasz hamar megérkezett: visszatámadott az izraeli területekre. A zsidó állam már a műveletek elején szükségállapotot hirdetett, számítva az iráni megtorlásra. Az iráni konfliktus hatására a globális olajpiacon rég nem látott áremelkedések történtek. Az energiapiac azonban nemcsak emiatt bolydult fel. Felértékelődhet a szén szerepe is.

Bangladesh
szénerőmű, szén, LNG, földgáz
iráni háború
Banglades felpörgetheti szénerőműveit az iráni háború miatt / Fotó: Rehman Asad / AFP

Banglades már egyenesen arra készül, hogy felfuttassa a szénerőművei villamosenergia-termelését, mivel a Hormuzi-szoroson keresztül érkező cseppfolyós földgáz (LNG) importja körüli bizonytalanság növeli a gázhiány kockázatát, és akár 1800 megawattos villamosenergia-kiesést is okozhat az ázsiai országban – számolt be a TBS News.

Helyi tisztviselők nyilatkozatai alapján a vészforgatókönyv szerinti intézkedések már folyamatban vannak, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy elhúzódó fennakadás esetén áramszünetek is bekövetkezhetnek, és magasabb üzemanyagköltségekre is készülni kell.

Hatalmas a bizonytalanság a Hormuzi-szoros körül

Az állami tulajdonú Bangladesh Oil, Gas & Mineral Corporation Petrobangla jelenleg naponta 25 millió köbméter gázt szállít az erőműveknek, szemben az energiatermelési ágazat 72 millió köbméteres becsült igényével. Az energiaügyi minisztérium szerint az erőművek gázellátása a Hormuzi-szoroson áthaladó LNG-szállítmányok körüli bizonytalanság miatt napi 5,7-7,1 millió köbméterrel csökkenhet, ami a kínálatot nagyjából 19,8 millió köbméter per napra viheti le.

A tisztviselők becslése szerint egy ilyen visszavágás 1400 megawatt és 1800 megawatt közötti termeléskieséshez vezethet.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a bangladesi kormány hogyan kívánja kezelni a helyzetet, Mohammad Saiful Islam energiaügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy Banglades hosszú távú LNG-szerződései nagyrészt közel-keleti beszállítókhoz kötődnek, és a szállítmányok többsége a Hormuzi-szoroson át érkezik.

„Legnagyobb hosszú távú LNG-beszállítónk, a QatarEnergy, a Hormuzi-szoroson keresztül szállít, ami a közel-keleti helyzet miatt aggasztó számunkra. Ha a szállítás megszakad, csökkentenünk kell a gázellátást az erőművek felé” – fogalmazott.

A hajózási adatok szerint egyes hajók továbbra is használják az útvonalat. A kereskedelmi üzemeltetők, a nagy olajcégek és a biztosítók visszavonulása azonban gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a folyosó nagyrészt zárva van a globális hajózás előtt.

A Petrobangla importterve szerint áprilisban hét LNG-szállítmány érkezése várható. Ezek közül hatnak a Hormuzi-szoroson kellene áthaladnia, egy pedig Angola irányából érkezik. A tisztviselők szerint három szállítmány már átkelt a szoroson, a többi hajó sorsa viszont továbbra is bizonytalan.

Az energiaügyi államtitkár ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jelenleg két szállítmány van veszélyben. Ha ez a két szállítmány kiesik, akkor márciusban 5,7–7,1 millió köbméter per nap mennyiséggel csökken a szállítási kapacitásuk.

A szénerőművek jelenthetik az átmeneti megoldást

Elmondta, hogy mivel jelentős a kockázata annak, hogy az ország LNG-importjában fennakadások vagy késedelmek lehetnek, így elővigyázatosságból arra utasították az illetékes hatóságokat, hogy növeljék a széntüzelésű erőművek termelését.

A Power Grid Bangladesh PLC legfrissebb adatai szerint hétfőn délután 4 órakor Banglades 12 454 megawatt villamos energiát termelt. Ebből

  • 4630 megawatt gáztüzelésű erőművekből,
  • 4095 megawatt széntüzelésű erőművekből,
  • 1345 megawatt pedig HFO- vagy fűtőolaj-alapú erőművekből származott,
  • a fennmaradó mennyiséget más források adták.

„A széntüzelésű erőművek termelése hamarosan eléri az 5000 megawattot. Egy hónapra elegendő szénkészletünk van ahhoz, hogy a szénalapú erőműveket teljes kapacitáson működtessük” – mondta Rezaul Karim, a Bangladesh Power Development Board elnöke.

Saiful Islam energiaügyi államtitkár azt is jelezte, hogy a kormány csökkentette a fűtőolaj árát, és vizsgálja az olajtüzelésű erőművek termelésének növelését is az esetleges LNG-kiesés ellensúlyozására.

Banglades hosszú távú LNG-ellátása – különösen a QatarEnergy felől, amely éves szinten mintegy 40 szállítmányra szerződött – körüli bizonytalanság miatt a döntéshozók fontolóra veszik a spot piaci vásárlások növelését, ahol az árak 35-40 százalékkal magasabbak a hosszú távú szerződéses díjaknál.

A Petrobangla tisztviselői szerint ha a meglévő szerződések szerinti szállítások elapadnak, az országnak aligha marad más választása, mint több LNG-t vásárolni a spot piacon, ami tovább terhelné az államháztartást.

Banglades korábban azt tervezte, hogy idén 115 LNG-szállítmányt importál, ebből 103-at hosszú és rövid távú szerződések keretében, 12-t pedig a spot piacról. A Hormuzi-szorosban kialakult zavar azonban a spot beszerzések növelésére kényszerítheti az ázsiai országot.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.