Borzasztó következményekkel járna a Nipah vírus pandémiája

Néhány nappal ezelőtt újra felbukkant Indiában a tudomány által viszonylag rövid ideje ismert vírus, a Nipah. A vírus megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a térségben, hiszen jelenleg nincs kifejezetten a vírusra gyógymód, a halálozási arány pedig rendkívül magas, s bár készül ellene védő vakcina, az egyelőre még nincs alkalmazható állapotban. A Nipah vírus azonban nemcsak az emberekre (és állatokra) veszélyes, komoly gazdasági kockázatokat is hordoz. Ezek súlyosságát az eddigi Nipah-kitörések hatásainak számba vételével érthetjük meg – írja összeállításában az Origo.

Nipah: óriási károkat okoztak az eddigi kitörések

A lap a Nipah-járványok gazdasági hatásairól készített összegzésében arról ír, hogy a Nipah vírus elsődleges kárvallottja a gazdasági ágazatok között a mezőgazdaság, azon belül a sertéstartás. A malajziai 1998–99-es Nipah-kitörés az egyik legjobb példa arra, hogyan okozhat súlyos gazdasági károkat egy járvány: 

A kormány kompenzációs kifizetései az infláció alapján kalkulálva mintegy 69 millió dollárra (kb. 22 milliárd forint) rúgtak, a járvány ellenőrzésére fordított költségek (pl. állategészségügyi programok, karanténintézkedések) további több tíz millió dollárnak megfelelő összeget jelentettek.

A sertéságazat adóbevételeinek csökkenése is jelentős volt – csaknem 105 millió dollárnak megfelelő összeg veszett el, ez az inflációt figyelembe véve most kb. 200 millió dollárt jelentene. 

Nemzetközi kutatások szerint egy hasonló betegség kitörése – akár csak regionális epidemikus esemény – több tízmillió dollár kiesést okozhat a modellezés szerint még az olyan, közvetlenül nem feltétlenül érintett országokban, mint Ausztrália, pusztán az ágazathoz tartozó értéklánc zavarai, valamint a fogyasztói félelmek miatt.

A mostani Nipah-esetek kapcsán a lap megemlíti, hogy a vírus jelen van a délkelet-ázsiai régió életében:

• Bangladesből évente 2-13 esetet jelentenek, míg
• Indiában, Keralában és Nyugat-Bengálban is rendszeresen felbukkan a betegség. 

A friss, 2026-os esetek több egészségügyi dolgozót is érintettek. A hatóságok által az általánoshoz képest jóval szigorúbb ellenőrzések, egészségügyi szűrések miatt elsősorban a turizmus kapcsán keltettek aggodalmat, mivel a turisták számának csökkenése a fertőzéstől való félelem miatt regionális gazdasági költségekkel jár. 

Ez pedig különösen érzékenyen érinti a turisztikai szektor teljesítményét, ami ezekben a térségekben igen jelentős. Nyugat-Bengál turizmusa a 2024-es adatok szerint az állam GDP-jének 13 százalékát adta, arányában messze többet, mint a nemzeti 7,5 százalékos átlag. 

Az adatok szerint abban az évben 250 milliárd forintnak megfelelő bevétele volt a szektornak a turizmusból.

Ugyanakkor a kórokozó természete miatt pandémia kirobbanására szerencsére igen csekély az esély. Mint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása írja: bár rendkívül magas, 40-75 százalékos mortalitási rátával bír a vírusos megbetegedés, a Nipah-vírussal való emberi fertőzés közvetlen érintkezés útján (fertőzött állattal vagy beteg emberrel), illetve szennyezett élelmiszerek – például az állatok váladékával szennyezett nyers pálmalé – fogyasztásával következhet be.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.