Mégis mennyit ér egy olimpiai érem, ha el akarjuk adni? Nem annyi, mint amire most gondol
Bár az olimpiai érme értéke érzelmi szempontból felbecsülhetetlen, mert hosszú évek kemény munkájának eredménye, a nemesfémek árának drasztikus emelkedése miatt anyagilag sem voltak soha drágábbak, mint a most kezdődött a téli játékok idején, amikor több mint hétszázat osztanak majd ki az első három helyezett között.
Természetesen elsősorban az első és a második helyezetteknek járó érme az érdekes, mert az arany és az ezüst ára a legutóbbi korrekció ellenére is tovább drágul a világpiacon a geopolitikai feszültségek hatására.
A 2024-es párizsi olimpia óta a FactSet adatai szerint az arany ára 107, az ezüst ára pedig 200 százalékkal emelkedett.
Megugrott az olimpiai érme értéke
A nemesfémek drágulása azt jelenti, hogy az első két helyezettnek járó olimpiai érme anyagi értéke is megugrott:
- az aranyéremé 2300 dollár,
- az ezüsté majdnem 1400 dollár
– előbbi több mint duplája, utóbbi a háromszorosa a párizsiénak (egy dollár 321,7 forint).
A CNN tudósítása szerint
a versenyeken élen végzők az olasz állami pénzverde és a Polygraphic Institute által újrahasznosított fémből készített érméket kapnak.
De ebben az esetben sem minden arany, ami fénylik.
Az aranyérem teljes 506 grammjából csak hat gramm tiszta arany, a többi ezüst. A bronzérmek rézből készülnek, a súlyuk 420 gramm, és az esemény szervezői által közzétett adatok szerint egy darab értéke mindössze 5,60 dollár.
Nem csak az olaszok spórolnak az arannyal
Nem az olaszok egyébként az elsők, akik spórolnak az arannyal, az olimpiai aranyérmeket az 1912-es stockholmi játékok óta nem tiszta aranyból készítik. Azok az érmek egyébként mindössze 26 grammot nyomtak, így az aranytartalmuk alapján az akkori fémárakon még húsz dollárt sem értek, ami inflációval kiigazítva ma 530 dollár lenne.
Az olimpiai érmek értékét azonban sosem a bennül lévő fém alapján mérték, és még aukciókon is annál sokkal drágábban kelnek el. A londoni Baldwin’s aukciós ház árverésén például 1900 ezer fontért kelt el egy 1912-es aranyérem 1915-ben, egy évvel később pedig az 1920-as antwerpeni olimpia bronzérméért is 640 fontot fizetett egy vevő.
A legtöbb olimpiai érem azonban sosem kerül kalapács alá.
„Viszonylag kevés olimpikon adja el az érmét, mert nagy becsben tartja azt” – hangsúlyozta a hírtelevíziónak nyilatkozva Dominic Corey, a Baldwin’s régi érmékkel foglalkozó részlegének vezetője.
Az elszegényedő sportolók eladják az érméiket
Az egyik híres kivétel az amerikai Ryan Lochte úszó, aki négy olimpián – 2004-ben, 2008-ban, 2012-ben és 2016-ban – összesen hat aranyat, három ezüstöt és három bronzot nyert. A New York Post tudósítása szerint ezekből 2019 után januárban ismét három aranyérmet adott el egy árverésen, összesen 385 520 dollárért.
„Sosem az aranyéremért úsztam. Az csak hab volt egy hihetetlen utazás tortáján” – magyarázta a döntését az Instagramon.
Anyagi okokból vált meg tavaly öt olimpiai érméből két aranytól és egy ezüsttől Greg Louganis amerikai műugró is, aki az árverésen 437 ezer dollárt kapott értük. A házát is kénytelen volt eladni, mert szüksége volt a pénzre.
Az elmúlt napok heves piaci ingadozásai ellenére azonban az arany és ezüst ára tovább emelheti az olimpiai érmek pénzügyi értékét.
A Saxo Bank árucikk-stratégiájának vezetője, Ole Hansen szerint a nemesfémek iránti kereslet valószínűleg továbbra is erős marad, tekintettel a folyamatos geopolitikai bizonytalanságra és a növekvő államadósságra.
„Elképzelhető, hogy a következő, 2028-as nyári olimpián az arany- és ezüstérmék még drágábbak lesznek, mint most a téli olimpián” – jósolta.
