Új halálos vírus terjed, itt a következő Covid? Megszólaltak a legjobb virológusok, ez vár Magyarországra – a nipah ellen nincs oltás
Bár Nyugat-Bengálban újabb nipah vírusos eseteket azonosítottak, és több ország óvintézkedéseket vezetett be, Európában rendkívül alacsony a kockázat. A vírus nehezen terjed, nem légúti úton fertőz, és járványügyi szempontból teljesen más kategóriát jelent, mint a Covid–19. Elismert virológusokat kérdeztünk arról, hogy kell e aggódni a nipah miatt Magyarországnak és mik a vírus jellemzői.
A nipah vírus egyáltalán nem új jelenség, az elmúlt húsz évben több kisebb járványt is regisztráltak Indiában és Bangladesben – mondta Kemenesi Gábor virológus a Világgazdaságnak. A kórokozó alapvetően különbözik a koronavírustól: nem cseppfertőzéssel terjed, hanem kizárólag közvetlen, szoros kontaktus útján. A mostani indiai esetek is kórházi fertőzésekhez köthetők. A vírus csak akkor adható át emberről emberre, ha a fertőzött már súlyos állapotban van, és közvetlen kapcsolatba kerül másokkal – például egészségügyi ellátás során. „Ez egy rendkívül nehezen terjedő vírus, amely képtelen lenne a Covidhoz hasonló járványt okozni” – hangsúlyozta.
Rusvai Miklós állatorvos-virológus szintén úgy fogalmazott lapunk kérdésére: nincs ok az aggodalomra Magyarországon, amit több járványtani tényező is alátámaszt. Mint mondta, a nipah vírus természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek – más néven repülőrókák –, ezek az állatok azonban nem élnek Európában, így a vírusnak nincs természetes fenntartó közege a kontinensen.
Elméletileg importált esetek előfordulhatnak, mivel a vírus lappangási ideje viszonylag hosszú, akár 10–12 nap is lehet – hívta fel a figyelmet ugyanakkor Rusvai Miklós. Hozzátette: ez azonban nem jelent járványveszélyt, mivel a fertőzés terjedéséhez szoros, közeli fizikai kapcsolat szükséges.
„Ebből a szempontból a koronavírus-járvány teljesen más volt” – emlékeztetett. A Covid–19 esetében az emberek könnyen megfertőzhették egymást a tömegközlekedésen vagy zárt terekben, míg a nipah vírus lassan terjed, és nem képes széles körű közösségi fertőzésre.
Kemenesi Gábor arra is rámutatott: az Európai Járványügyi Központ értékelése szerint a kontinensen a kockázat rendkívül alacsony. A most bevezetett szűrések és ellenőrzések elsősorban elővigyázatossági intézkedések, amit a vírus magas halálozási aránya indokol – nem pedig a gyors terjedés veszélye. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a nipah vírus sem
- a Covid–19-hez,
- sem a 2013-as nyugat-afrikai ebolajárványhoz
nem hasonlítható. Modern európai egészségügyi környezetben nincs reális esély arra, hogy járvánnyá váljon, a mostani esetek pedig inkább azt mutatják, hogy a hatóságok rutinszerűen és megfelelően kezelik a helyzetet.
Nipah: minden, amit tudni kell a vírusról
A Nipah-vírust az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a magas halálozási arányú, veszélyes kórokozók közé sorolta, mivel gyorsan terjedő járványokat képes kiváltani, és egyelőre nincs jóváhagyott vakcina vagy gyógymód ellene, bár a vakcinák fejlesztése már folyik, de a kutatások még kísérleti fázisban járnak.
A szakértők szerint a Nipah-vírus állatokról – például gyümölcsdenevérekről vagy sertésekről – emberekre, emellett fertőzött élelmiszereken keresztül vagy közvetlen érintkezés útján emberről emberre is terjedhet.
Ez történt a közelmúltban
A december végén Nyugat-Bengálban megfertőződött két egészségügyi dolgozót jelenleg kórházban kezelik – írta a Reuters. Az indiai egészségügyi minisztérium kedden este kiadott közleményében arról számolt be, hogy sikerült megállítaniuk a vírus terjedését, a fertőzött személyekkel kapcsolatban álló 196 embert karanténba helyezték, és tesztelték, és mindegyikük vírustesztje negatív lett. A további fertőzések megelőzésére a szomszédos délkelet-ázsiai országok, valamint Nepál és Hongkong hatóságai is megtették a szükséges intézkedéseket. Szingapúr, Hongkong, Thaiföld és Malajzia illetékes hatóságai a napokban jelentették be, hogy hőmérséklet-ellenőrzést vezetnek be repülőtereken az indiai fertőzések által érintett területekről érkező járatok utasainál. Kína járványügyi hatósága kedden közölte, hogy az országban nem észleltek Nipah-fertőzéseket, de fennáll a kockázata a behurcolt eseteknek - jelentette a CCTV kínai állami televízió.
Paul Hunter professzor, az East Anglia Egyetem fertőzőbetegség-szakértője szerint az Indiában felbukkant eseteknek valószínűleg nincs jelentős globális terjedési kockázata, mivel az emberről emberre történő átvitel kockázata nagyon alacsony. Az RO – az a szám, ahány embernek egy fertőzött személy átadja a vírust – kevesebb, mint 1,0. Ugyanakkor hozzátette:
egyes vírusok mutálódhatnak és így fokozhatják fertőzőképességüket, továbbá a Nipah-vírus kimutatása a határokon nehéz lehet, mivel a vírusfertőzést követően hosszú idő telhet el, mire a tünetek megjelennek.
A Nipah-vírust először 1998-ban azonosították malajziai és szingapúri sertéstenyésztők között kitört járvány során. Indiában, különösen a déli Kerala államban rendszeresen találnak fertőzött eseteket, 2018 óta több tucatnyi halálos áldozata volt ott a vírus okozta betegségnek. A brit kormány egészségbiztonsági hivatalának (UK Health Security Agency, UKHSA) szakértői szerint a fertőzés után általában 4-21 nap elteltével jelennek meg a betegség tünetei, amelyek az influenzához hasonlítanak, és lázzal járnak, de tüdőgyulladás és egyéb légúti problémák is kialakulhatnak.
A vírus és a pálma kapcsolata:
- A fertőzés forrása: A Nipah-vírus természetes gazdái a Pteropus nemzetségbe tartozó gyümölcsevő denevérek (repülőkutyák).
- Pálmanedv fogyasztás: Bangladesben és Indiában a vírus a nyers datolyapálma nedv (nyers "tadi") fogyasztásával terjed az emberre. A denevérek a pálmafákra akasztott gyűjtőedényekből fogyasztanak, és vizeletükkel, nyálukkal beszennyezik a nedvet.
- Megelőzés: A fertőzés megelőzhető a nyers pálmanedv fogyasztásának kerülésével, vagy a nedv felforralásával.
A legsúlyosabb szövődmény az agyvelőgyulladás (encephalitis) vagy az agyhártyagyulladás (meningitis), amelyek általában a fertőzés után 3-21 nappal jelentkezik. A fertőzöttek halálozási aránya 40-75 százalékos. A WHO prioritásként kezeli két kórokozó, a krími-kongói vérzéses láz vírusa (CCHFV) és a Nipah-vírus elleni küzdelmet.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma tavaly nemzetközi kutatási projektet indított ezzel kapcsolatban. A Kemenesi Gábor vezette program célja a járványok korai előrejelzése és a felkészültség növelése.
