Itt a várva várt frankfurti döntés, utat nyithat Varga Mihálynak – a forint már nem fér a bőrébe

Christine Lagarde elnök mosolyával kezdődött az Európai Központi Bank számunkra is fontos kamatdöntő ülése csütörtökön, és itt a döntés is: változatlanok maradnak az euróövezeti jegybank kamatai. Az elnöknek volt minek örülnie, a szerdai hírek szerint jó irányba haladnak az inflációs folyamatok az euróövezetben. Követik-e ezt az euróövezeti kamatok is, ez egy nagyon fontos kérdés Magyarországon is: az EKB-nál van az egyik kulcsa egy olyan ajtónak, amelyen szeretnénk mi is benyitni. A döntés megvolt, sajtótájékoztatóját Lagarde megtartotta, és ami mindezekből látható: ha nem is mozdítják Európát a csökkenő kamatok irányába az euróövezeti döntéshozók, akadályt sem támasztanak.

Önmagában már a kamatdöntés is fontos volt, még fontosabb volt azonban az iránymutatás, amely Lagarde sajtótájékoztatójáról érkezett,  és a későbbiekben az euróövezeti jegybankvezetőktől érkezik. A döntést a testület egyhangúan hozta, ez a sajtótájékoztatón derült ki. 

Ha nyitva marad a lehetőség, hogy az EKB újra kamatot csökkent, ez megkönnyíti Varga Mihály és az MNB döntéshozóinak a dolgát, hogy másfél év után nálunk is megkezdődjön a magyar gazdaságnak több levegőt adó lazítás, akár már ebben a hónapban.

Az előjelek Frankfurtban és Budapesten is jók, Christine Lagarde arcán nem véletlen a mosoly. 

Az euróövezetben az éves infláció 

• a decemberi 2 százalékról januárban 1,7 százalékra szállt alá, az EKB 2 százalékos célja alá,
• miközben váratlanul közelebb húzódott a célhoz a változékony élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció, 2,3-ról 2,2 százalékra csökkenve – utoljára 2021 végén volt ilyen alacsony, amikor még híre-hamva sem volt a későbbi európai energiaválságnak.

Sokak szerint egész évben nem változik a kamat – lesz-e ebben elmozdulás?

Sok elemző úgy véli, az EKB idén nem változtat kamatain – teszi a csütörtöki döntés híréhez a Financial Times. Ez már akár elég lehet ahhoz, hogy ne legyen rizikós egy magyar kamatcsökkentés, ami akár nagyon gyorsan megérkezhet.

A gazdaság ellenálló maradt a kihívásokkal teli globális környezetben – emelte ki az EKB közleménye.

Az alacsony munkanélküliség, a magánszektor szilárd mérlegei, a védelmi és infrastrukturális állami kiadások fokozatos bevezetése, valamint a múltbéli kamatvágások támogató hatásai mind alátámasztják a növekedést. 

– teszik hozzá. A kamatkilátásokról azt mondták, amit szoktak: "A Kormányzótanács nem kötelezi el magát előre egy bizonyos kamatpálya mellett." 

Aki Lagarde kommentárjaitól várt elmozdulást valamelyik irányban, az csalódhatott: az elnök meglehetősen kiegyensúlyozottan beszélt az európai gazdaságot és inflációt övező kockázatokról, megerősítve hogy az EKB előzetes elkötelezettség nélkül, ülésről ülésre, a beérkező adatokat elemezve hozva meg kamatdöntéseit.  

Az MNB-nek a magyar gazdaság előrelépése az alap, Frankfurtból elég ha nem jön pofon

A magyar gazdaság folyamatai egyre inkább úgy látszik, hogy önmagukban megnyitják az utat egy budapesti kamatcsökkentés felé. A túl gyors lazításnak korábban az volt a veszélye, hogy visszafordíthatná a forint menetelését, ami már önmagában is segíti a hazai infláció leszorítását.

Most azonban erősödő forint várta az EKB döntését és kommentárjait:

Átmeneti visszavonulás után a 380-as vonalat is újra áttörte az árfolyam az euró ellenében, és onnan a döntés és a sajtótájékoztató után sem visszakozott: sőt tovább erősödött, és mint reggel is, már a 379-et kezdte el tesztelni. 

Ugyanezt a pályát írta le a nap folyamán a zloty Lengyelországban, ahol szintén benne van a pakliban egy kamatcsökkentés, miközben döccenés sem volt a cseh korona árfolyamának erősödésében, ahol a Bloomberg hajnali elemzése azt hozta ki: aligha érkezik kamatvágás, és a jegybank csütörtöki prágai ülésén valóban ez is történt. A régió devizái tehát "szerették", ami Frankfurtban történt, a legjobban ott, ahol nincs kamatlazítás kilátásban, de a másik két fővárosban is. 

Az EKB nem különösebben aggódik az euró dollár elleni erősödése miatt

Ha kamatcsökkentésre nem is utalt Christine Lagarde, a szavaiból mégis kiolvasható volt pozitívum a forint számára.

Sokan voltak, akik arra számítottak, hogy az EKB határozottabban jelzi: nem elégedett az euró erősödésével a dollár ellenében, ami ugyan az infláció csökkenését segítette, az európai exportvállalatoknak azonban nem kedvező. Emlékeztetünk: a dollár gyengülést okozó eladása a forintot erősíteni szokta.

Az elnök a kockázatok hosszú listájának egyik elemeként említette csak meg az euró árfolyamát. Amikor az újságírók firtatni kezdték a kérdést, részletesebben is kitért rá, és kiderült, hogy az EKB kormányzótanácsa külön is megvitatta az árfolyam ügyét.

Az elnök leszögezte: az EKB-nak nincs árfolyamcélja, de tudatában vannak, hogy az árfolyam mozgása fontos hatással van a gazdasági folyamatokra. Kollektíve azt állapítottuk meg – így Lagarde –, hogy a dollár valóban jelentősen leéértékelődött, de nem az elmúlt napokban, hanem a múlt év márciusától. Az elmúlt hetekben korlátozott sávban mozgott. 

– mondta. Ebből ugyan az is következik, hogy az euró gyengítése érdekében nem rohannak kamatcsökkentésbe, de az is, hogy a forintot segítő dollárgyengüléssel legalábbis egyelőre nem szállnak szembe.

Miért figyelik Budapestről Frankfurtot, ha egyszer nem vagyunk tagjai az euróövezetnek?

Az alapösszefüggés az EKB-val, amit lenti elemzésünk részletezett: ha a magyar infláció lefelé tart – és ez történik –, a forint árfolyama számára csak az tehetné veszélyessé a hazai kamatcsökkentést, ha az eurózónában közben emelnék a kamatokat. 

Erre most nem látszik esély, ezt az eddigi EKB-kommentárok is megerősítették, ha az ellenkezőjét nem is. Piros lámpát tehát Varga Mihály nem kapott.