Ismét jól jönne az orosz olaj
Az orosz olaj érkezése az Adria-vezetéken az amerikai szankciók feloldásával nem ütközik sem uniós, sem amerikai jogi problémákba, ennek ellenére orosz eredetű olaj mégsem érkezhet az Adria-vezetéken. A szállítás megtagadása csupán a horvát kormány döntése, a kommunikáció továbbra sem egyértelmű, és időhúzásra utal. A horvát kormány és parlament, Zoran Milanovic elnök kivételével erősen Ukrajna-barát, ez az egyik oka a politikai ellenállásnak. A másik probléma a Mol jelentős tulajdonjoga a horvát olajvállalat, az INA felett. Számos nemzetközi bírósági döntés hozta ki a Molt győztesnek, ebbe azonban Horvátország nem tud beletörődni, így az orosz kőolaj tranzitjának gátlása egyfajta kicsinyes bosszú – írja elemző cikkében az Origo.
Ha az iráni háború elhúzódik, a helyzet változhat a globális kínálat szűkössége miatt. Az EU-t jelen pillanatban részben Norvégia, az Egyesült Államok és Kazahsztán látja el. Az Öböl menti országok az európai olajfelhasználás 15 százalékát teszik ki – sorolta Somosi Zoltán.
Az már most látszik, Európa rövid távon nem fogja visszaengedni az orosz olajat a piacra, mivel az a teljes narratívát (miszerint Oroszországot meg kell fosztani bevételeitől és így kell béketárgyalásokra kényszeríteni) borítaná.
A Hormuzi-szoros lezárásával a világ olajkereskedelmének ötöde esett ki, az EU pedig önkéntesen a világkereskedelem további 10 százalékát tiltja be Oroszország felől. Ami napjainkat illeti, a kőolajhelyzetet egyelőre részben orvosolja a nemzetközileg feloldott stratégiai készletek és az orosz olajra április 11-ig vonatkozó szankciómentesség. A kritikus pont április első-második hete lesz, hiszen eddigre fogynak el az eddig árcsillapításra felszabadított stratégiai tartalékok, újabbakat kéne a piacra vezetni.
Az üzemanyagkérdés pedig nem áll meg csupán az áraknál és a szállítási díjak növekedésénél. Az ipar mellett más energiaigényes ágazatok, így a mezőgazdaság számára is jelentős következményei lehetnek a jelenlegi közel-keleti helyzet miatt kialakuló üzemanyagár-robbanásnak. A mezőgazdaságban az erőteljes gépesítés eredményeként főként a dízel tekinthető kulcsfontosságú költségtényezőnek.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya rámutat, az elmúlt évek során, főleg a 2022-es orosz–ukrán háború hatására már megtapasztalhatták a mezőgazdaságban dolgozók a ráfordítások drasztikus emelkedését: 2022-ben a legnagyobb arányban az energia és kenőanyagok, a műtrágyák és talajjavítók és az állati takarmányok árindexei növekedtek az előző, 2021-es évi értékekhez képest.
A folyamat most is hasonló, a tavaszi mezőgazdasági munkákat, így a talajművelést, vetést, növényvédelmet egyaránt érinti az áremelkedés, de ha a helyzet hosszú ideig nem változik, akkor a betakarítást és a szállítást is befolyásolni fogja a magasabb üzemanyagár.
A magyar kormány még 2024-ben bevezette a mezőgazdasági dízel jövedékiadó-visszatérítését, segítségével a gazdák a dízel jövedéki adójának kb. 90 százalékát visszaigényelhetik. Az intézkedés ma is érvényben van, ennek segítségével csökkenthető a drágulás hatása, viszont annak megszüntetéséhez a Barátság kőolajvezeték újraindítása lenne szükséges.
