Energiaválság: őrá figyel most az egész világ, és kimondta azt, amit nagyon sokan eddig nem akartak hallani – „A váza összetört, a kár megtörtént”

A globális olajválságot kiváltó iráni háború örökre megváltoztatta a fosszilis üzemanyagok iparágát – állítja a világ egyik legtekintélyesebb energiapiaci szakértője a The Guardiannak. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója szerint az országok egyre inkább elveszítik bizalmukat a hagyományos energiaforrásokban, és biztonságosabb alternatívák felé fordulnak.

Véleménye szerint a konfliktus egyik legfontosabb következménye, hogy a kormányok felülvizsgálják energiastratégiájukat, jelentősen növelik a megújuló energiaforrások és az atomenergia szerepét, valamint tovább erősítik az elmozdulást az elektromos alapú rendszerek felé. „Ez közvetlenül érinti majd az olaj fő piacait” – vélekedett.

Az IEA-vezető szerint a változás visszafordíthatatlan. „A váza eltört, a kár megtörtént – nagyon nehéz lesz összerakni a darabokat. Ennek évekig tartó, tartós következményei lesznek a globális energiapiacokon” – mondta. Bár a válság elsősorban a globális hiányról és a jövőbeli keresletről szól, Birol óvatosságra intette az Egyesült Királyságot az északi-tengeri lelőhelyek további bővítésével kapcsolatban. Az olajipar és szövetségesei erőteljesen lobbiznak a Jackdaw és Rosebank mezők fejlesztése mellett, ám az IEA vezetője szerint ezek a projektek semmilyen jelentős hatással nem lennének az Egyesült Királyság energiabiztonságára, sem az olaj- és gázárakra. „Nem változtatnának érdemben a válságon” – hangsúlyozta.

Ezek a mezők hosszú évekig nem termelnének jelentős mennyiséget, nem csökkentenék a számlákat, az ország pedig továbbra is jelentős importőr maradna a nemzetközi piacon. „Még csak nem is a klímaváltozás hatásairól beszélek, pusztán üzleti alapon nézve egy ilyen nagy befektetés nem feltétlenül éri meg” – tette hozzá.

Ugyanakkor a meglévő mezők kiterjesztését, az úgynevezett tieback-projekteket támogatja, mert azok gyorsabban kivitelezhetők, és hatékonyabbak is lehetnek. Az interjúban Birol rámutatott: a megváltozott kilátások lehetőséget teremtenek a megújuló energiaforrásoknak, de egyben kockázatot is jelentenek a klímavédelmi célok szempontjából.

Nőhet a napenergia és a nukleáris energia szerepe

A fejlődő országokban a magas fosszilis árak miatt egyesek a szén felé fordulhatnak, ám a napenergia már költségben is versenyképes a szénnel, és gyorsabban bővül. A megújuló energiaforrásokat „nincs megbánás” opcióként jellemezte: „Soha nem hallottam, hogy bárki megbánta volna, ha megújulókba fektetett be.

A nukleáris energia szerepének növekedését is valószínűsítette. Bár az ukrajnai válság idején az extraprofitadók bevezetését szorgalmazta az energiacégek nyereségére, a jelenlegi krízis korai szakaszában még korainak tartja az új adókat. A válság hatásai – beleértve a műtrágya-, élelmiszer-, hélium- és más iparágakat érintő zavarokat – akkor is fennmaradnak, ha a Hormuzi-szoros újra megnyílik.

Birol szerint ez a krízis „nagyobb, mint az összes korábbi nagy válság együttvéve”, és továbbra is érthetetlen számára, hogy a világot ennyire felkészületlenül érte az 50 kilométeres szoros miatti kiszolgáltatottság. Az IEA-vezető északi-tengeri álláspontját üdvözölte a brit kormányoldal. A Munkáspárt korábban megtiltotta az új feltárási engedélyek kiadását, de nyitva hagyta a már folyamatban lévő projektek kérdését.

Szakértők és környezetvédelmi szervezetek szerint Birol véleményét érdemes komolyan venni: az Egyesült Királyság fosszilis készletei 90 százalékban kimerültek, ezek a mezők nem fogják csökkenteni a számlákat. Az egyetlen fenntartható út a hazai tiszta energia fejlesztése – hangsúlyozzák. 

Jövő héten Kolumbiában több mint ötven kormány – köztük az Egyesült Királyság, az EU, nagy olajtermelők és számos fejlődő ország – vesz részt a fosszilis üzemanyagoktól való átállásról szóló első nemzetközi konferencián, ahol éppen a válságra adott globális válasz és a megújulók erősítése lesz a fő téma.