Az oroszokat már nem érdekli Európa, eladja másnak a gázt: épül a Kínába tartó vezeték, már sorban állnak Moszkvánál, hogy kérnek belőle
Asztana és Moszkva megvitatja egy 35 milliárd köbméteres tranzit gázvezeték Kínába építésének lehetőségét – jelentette be Erlan Akkenzsenov kazah energiaügyi miniszter újságírók előtt az Eurázsiai Gazdasági Fórum alkalmából. A Szibéria Ereje II. projektről van szó, de a miniszter szerint a projekt munkaneve várhatóan más lesz.
„Mi, mint Kazah Köztársaság, természetesen kifejezzük azon kívánságunkat, hogy a tranzit a területünkön keresztül történjen. Készek vagyunk biztosítani minden feltételt, minden garanciát, valamint a Kazahsztánon belüli többletfogyasztást.” A vezetéket azért tartja fontosnak, mert általa az ország végre képes lesz földgázzal ellátni az északi és keleti régiói.
A Szibéria Ereje II. végállomása Kína
Az orosz Gazprom 2025 szeptemberében írt alá jogilag kötelező érvényű szándéknyilatkozatot kínai partnereivel a Kínába vezető Szibéria Ereje II. gázvezeték, valamint a Mongólián áthaladó Szojuz–Vosztok tranzitgázvezeték építéséről, évi övenmilliárd köbméter kapacitással.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2026. májusi kínai látogatása után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes már jelezte, hogy a lezáráshoz közeledik a Szibéria Ereje II. vezetékről folyó tárgyalás, és tartanak a konkrét szerződések technikai finomításai is. A Kreml megjegyezte, hogy a csúcstalálkozón megvitatták a vezeték építését, megállapodás született a projekt fő paramétereiről és útvonaláról, és hogy a részletek véglegesítése még várat magára.
Vihar az orosz–örmény kapcsolatokban
Az orosz szaksajtót mindazonáltal most ennél jobban foglalkoztatja, hogy kérdésessé váltak az orosz gáz Örményországba történő szállításának feltételei. Oroszország ugyanis gyakorlatilag ultimátumot adott Örményországnak: ha Jereván nem állítja meg az Európai Unióhoz való közeledést, akkor Moszkva felmondja a gázra, az üzemanyagra és gyémántra vonatkozó nulla vámtarifáról szóló megállapodást. Ezt Szergej Civiljev energiaügyi miniszter az örmény kormánynak írt levelében állította. A dokumentumot a Kommerszant szerezte meg.
A feszültség nem véletlen:
- május 26-án Marco Rubio amerikai külügyminiszter érkezett Jerevánba,
- május 3–5. között pedig Jerevánban tartották az Európai Politikai Közösség (több mint 50 országot tömörítő) csúcstalálkozóját, valamint az első Örményország–EU-csúcstalálkozót, amelyen Macron francia elnök is részt vett. Az örmény parlament jóváhagyta a 2025 márciusában megkezdődő Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatról szóló törvényjavaslatot, de a végső döntést népszavazáson hozzák meg.
A nyugati politikusok látogatásai egyértelműen e folyamat részét képezik.
A jelenlegi gázmegállapodást Oroszországgal 2013-ban írták alá. Akkoriban Oroszország végleg eltörölte az Örményországgal szembeni gáz-, kőolajtermék- és nyersgyémánt-exportvámokat.
Ezt Örményországnak az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozása felé tett lépésnek tekintették.
Örményország szinte teljesen az orosz gáztól függ. Tavaly 2,7 milliárd köbmétert vásárol a Gazpromtól a Grúziát átszelő vezetéken. Az örmény fogyasztók számára az ár 177,5 dollár ezer köbméterenként, és ez exportvám nélkül értendő. Viszont május 26-án a legnagyobb európai elosztóközpontban, a TTF-ben a gáz ára 584 dollár volt ezer köbméterenként. Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára már május 25-én figyelmeztetett, hogy az Örményországnak nyújtott kedvezményes ár megszűnik, ha az ország kilép az Eurázsiai Gazdasági Unióból. A kedvezményes ár helyét piaciak veszik át.
A Gazprom az örmény gázinfrastruktúrába is befektet, a 2026–2030 közötti terve körülbelül 400 millió dollárnyi vezetéki és tárolófejlesztést takar.
Örményország más forrásokkal is rendelkezik. Körülbelül 476 millió köbméter gázt kap Irántól áramért cserébe.
