Hiába nyugtat a nagytulaj: kis kalauz – így olvashatjuk ki az arany árát Donald Trump arckifejezéséből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA közismert pénzügyi tétel: ha felszökik a feszültség a világban, aranyba fektesd a pénzed, mert az biztosan megőrzi az értékét, amikor minden más veszik. Hát ez az iráni háború időszakában nem igazán jött be eddig. Elmondjuk, miért, de indítsunk egy olyan friss hírtől, amely látszólag nem függ össze a kérdéssel. Cáfol az indiai jegybank: nem igaz, hogy eladja az aranyat.
A fontos háttér: a jegybankok viselkedése alapvetően befolyásolja az arany árát, ők a nemesfém legnagyobb tulajdonosai és az utóbbi években vásárlói. Az indiai jegybank pedig még köztük is a világ egyik legnagyobb tulajdonosa.
Indiának komoly gondjai vannak az arannyal – hihetőnek tűnt a hír
Ha egy ilyen méretű piaci szereplő elkezd eladni, az tud zavart okozni. Márpedig az arany ára amúgy is gyengélkedik az utóbbi hónapokban, a Bloomberg Economics pedig – a világhírügynökség gazdasági analitikai részlege – kedden megjelent elemzésében azt becsülte,
- hogy a jegybank valószínűleg 12 milliárd dollár értékű aranytartalékot adott el a május 22-ével zárult kéthetes időszakban,
- miközben 7,5 milliárd dollár értékben vásárolt devizaeszközöket.
A hír annál is hihetőbb attól, hogy ismert – mi is beszámoltunk róla korábban –: Indiának idén szó szerint „aranygondjai” vannak, ami, ha hinnénk, ha nem – nem az arany hiányáról szól, hanem pont fordítva: elegük van belőle, legalábbis kormányzati szinten.
Az aranykonvoj visszája: elkeseredetten harcol a hatalmas ország – csak be ne jöjjön az arany
Azt gondolnánk, az aranynak senki sem tud ellenállni, mindenki szeretné, friss példa az ukrán aranykonvoj esete, amelynek lefoglalt szállítmányát Kijev végül visszaszerezte Magyarországról. Az arany beáramlása egy hatalmas ország számára azonban nem áldás, hanem átok: ők szívesen szerveznének aranykaravánokat a kifelé vezető utakon, de bejövőket már nem akarnak.
Indiai jegybank: no de mi nem adtunk el, mi van itt?
Az indiai jegybank a Bloomberg friss anyaga szerint szerdán reagált, és azt közölte: nem helytálló az a jelentés, amely szerint aranyat értékesít. Rámutatott: az adatok szerint fizikai aranykészlete változatlan maradt.
Az Indiai Tartalékbank (RBI) havi közleményének legfrissebb adatai szerint a fizikai aranyállomány áprilisban is 880,52 tonna volt. A jegybank szerdai közleménye szerint a készlet „a mai napig” ezen a szinten maradt. (Összehasonlításul: a magyar aranykészlet mintegy 110 tonna, ami globális összehasonlításban sem kevés, a középmezőnyre jó.)
Ezzel párhuzamosan az indiai kormány sajtóirodája (Press Information Bureau) az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy az arany aránya India devizatartalékain belül március 31-ére 16,7 százalékra emelkedett, szemben a szeptember végi mintegy 14 százalékkal.
Az, hogy áprilist követően nem csökkent az állomány, ellentétben áll az elemzéssel. A Bloomberg jelentése, legalábbis egyelőre, nem oldotta fel az ellentmondást. Az azonban biztos, hogy az arany ára szerdán tovább csökkent a világpiacon: egy másik Bloomberg-jelentés szerint a korai órákban 0,7 százalékkal, unciánként 4460 dollárra.
Nem India, hanem Irán – ezért borult ki Trump és veszti értékét az aranyunk
Ezt követően hajszálnyit visszaemelkedett az árfolyam, de a lefelé tartó trenden ez nem változtatott. Elvileg a folytatódó gyengülés mögött ott lehettek az indiai hírek is, de a Bloomberg nem ezzel magyarázta – és itt jutottunk el odáig is, hogy megtaláljuk a bevezetőben említett tétel gelerjének okát.
Az arany most épp azért esik, mert megint nem jött össze az amerikai–iráni béke, jottányit sem jutottunk közel a világ energiaszállításait megtizedelő blokád feloldásához a Hormuzi-szorosban.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy optimista annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok hamarosan ideiglenes békemegállapodást köthet Teheránnal. Egyúttal vitatta az iráni állami média azon értesüléseit, amelyek szerint a Washingtonnal folytatott tárgyalásokat a libanoni harcok miatt felfüggesztették – írja a Bloomberg. A híradások szerint a Libanonban jelentkezett akadály miatt az amerikai elnöknél elszakadt a cérna izraeli szövetségesével szemben.
Trumpnál most lett vége mindennek, ordított Netanjahuval: „Egy hálátlan őrült vagy, ezért gyűlöl titeket mindenki!”
Donald Trump amerikai elnök élesen bírálta Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnököt egy telefonbeszélgetésben. Eközben Trump az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti fegyvernyugvásról is egyeztetett.
Itt meg kell állnunk egy pillanatra: ez máris ellentmond annak a tételnek, hogy növekvő geopolitikai feszültség idején nő az arany ára. Ebben az esetben is emelkednie kéne akkor, nem esni.
Fején találtuk a szöget, és ez pontosan így működik azóta, mióta az iráni háború tartósan visszafordította az arany árának emelkedését a január végén elért rekord után. Érdekes összefüggés alakult ki: amikor az olaj ára emelkedik, az aranyé csökken. A geopolitikai veszély növekedését az olaj ára követi, nem az aranyé, sőt megfordult a dolog.
Miért? A hírügynökség elmagyarázza az összefüggéseket: lezárt Hormuzi-szoros = magasabb energiaár = felszökő infláció = valószínű kamatemelések világszerte.
Márpedig az arany nem kamatozik. Befektetésként „versenytársai” a kamatozó értékpapírok. Ha pedig ezek vonzóbbá válnak, akkor inkább ezeket veszik. Ez a logika. Vagyis: ha aranyunk van, és azt szeretnénk tudni, hogy alakul az értéke, arra kell figyelnünk, hogy a politikai fejlemények le vagy feltolják az energiaárakat. Ha az energiaszámlánk emelkedik, akkor sajnos jelen felállásban az aranybefektetésünk értéke is csökken.
Megfordítva, leegyszerűsítve: akkor tudunk legolcsóbban aranyat venni, mikor legfájóbb az energia ára. Ugye, milyen kegyetlen a világ?
