Hihetetlen átalakítási terv jelent meg a Barátság vezetékről: átépítenék Európában, orosz helyett új olajat szállítanának rajta – a szlovákok nagyon akarják
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKülönös tervet vetett fel Csehország a Barátság vezeték jövője kapcsán. A V4-es tag azzal a szándékkal állt elő, hogy olajat szállítana rajta, de már nem orosz eredetűt.
Egészen pontosan arról van szó, hogy Azerbajdzsánból hozna kőolajat és földgázt az ukrán gázszállító rendszeren (GTS) és a Barátság (Druzsba) kőolajvezetéken keresztül.
Prága szándéka szerint évente legalább 2 milliárd köbméter azerbajdzsáni gázt vásárolna – számolt be a České Noviny. Ennek hátterében az áll, hogy az energetikai útvonalak diverzifikálása volt az egyik kulcsfontosságú témája Andrej Babis cseh miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök májusi kétoldalú tárgyalásainak.
A politikusok találkozójára Jerevánban került sor az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójának előestéjén, amikor a vezetők első személyes találkozója történt meg azóta, hogy Babis visszatért a cseh kormányfői posztra.
Aztán június elején a montenegrói munkalátogatáson tartózkodó cseh miniszterelnök megerősítette az újságíróknak a tárgyaláson elhnagzottakat. „Megkérdeztem Zelenszkij elnököt, hogy Ukrajna engedélyezi-e az azerbajdzsáni kőolaj és gáz tranzitját a területén keresztül. Azt válaszolta, hogy ez lehetséges” – elevenítette fel.
Korábban az ukrán elnök szintén produktívnak nevezte a cseh kollégájával folytatott májusi találkozót, hangsúlyozva az „együttműködés elmélyítésében rejlő valós potenciált”, és köszönetet mondott a cseheknek államunk megingathatatlan támogatásáért.
Barátság vezeték: megjelent az átalakítási terv, átépítenék Európában
A Cseh Köztársaság arra törekszik, hogy a lehető leggyorsabban teljesüljön az Azerbajdzsánnal meglévő összes megállapodás. Baku már most is Csehország egyik legnagyobb nyersolaj beszállítója, jelenleg pedig a felek aktívan tárgyalnak a gazdasági kapcsolatok bővítéséről és közös ipari vállalatok létrehozásáról.
A már említett 2 milliárd köbméteres gázvolumen szerződése a véglegesítés szakaszban van. Mindez közvetlenül a vezető cseh energetikai vállalat, a ČEZ kompetenciája. A fizikai szállítása az ukrán gázszállító rendszeren keresztül a 2028 és 2029 közötti időszakban indulhat meg.
A Barátság vezeték európai átépítése ezzel párhuzamosan merült fel.
Andrej Babis elmondása szerint Szlovákia már hivatalosan megkereste Prágát azzal a kéréssel, hogy segítsen megszervezni a Barátság kőolajvezeték reverz (irányváltó) üzemmódját. Dióhéjjban összefoglalva ez egy technikai megoldást jelent, amivel a csővezetékben megfordítják az olaj áramlási irányát, így az a megszokottal ellentétes irányba folyik.
Tehát, hogy Csehország tudná ellátni olajjal Szlovákiát. Annak ellenére, hogy ez összetett mérnöki feladat, amelynek megvalósítása legalább egy évet vesz igénybe, Csehország kész megvizsgálni a lehetőséget.
Ezek a folyamatok azért is kulcsfontosságúak, mert Szlovákia és Magyarország az utolsó olyan államok az Európai Unión belül, amelyek a Barátság vezetéken keresztül függnek az orosz olajtól, a Török Áramlaton pedig a gázimporttól. Igaz, számos uniós tagország pedig orosz LNG-t vásárol tengeri kiköt közbeiktatásával.
Mindenesetre az EU egyértelmű célt tűzött ki: 2027 végéig teljesen le kell állítani a Moszkvától származó mindennemű energiahordozó beszerzését. Az azerbajdzsáni erőforrások bevonása és Ukrajna megbízható tranzithubként való megtartása lehet tehát a megoldás a 2028-tól kezdődő időszakra, amennyiben végleg bezárják az európai piacot az orosz energia előtt.
Váratlanul színt vallott a Mol: ezen a csővezetéken jöhet be az olaj Magyarországra az orosz Barátság helyett, az ukránok mindig is ezt akarták – térkép
A Mol több forrásra és útvonalra építené az olajimportját. Ezek között van az Odessza–Brodi kőolajvezeték esetleges újraindítására, amely hosszabb távon javíthatná a térség ellátásbiztonságát és a vállalat alkupozícióját, például a horvát Janaffal szemben. A Mol éppen ezért támogatja Ukrajna törekvéseit abban, hogy az Odessza–Brodi vezeték újraindításával össze lehessen kötni a Barátság-vezeték ukrán részét a Fekete-tengerrel, és ezáltal is növelni lehetne a régió kőolajellátásának biztonsági szintjét.
