Váratlanul színt vallott a Mol: ezen a csővezetéken jöhet be az olaj Magyarországra az orosz Barátság helyett, az ukránok mindig is ezt akarták – térkép
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Mol idén tíz különböző típusú nyersolajat vásárolt, összhangban diverzifikált beszerzési stratégiájával. „Szerencsére jelenleg mind a keleti, mind a déli nyersolajvezetékek zavartalanul működnek, és további vezetékes kapcsolatok lehetőségét is vizsgáljuk, például az odesszai útvonal jövőbeli használatát" – közöte a magyar olajipari vállalat a Reutersszel.
Oroszország Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajexportja a Barátság kőolajvezetéken keresztül májusban visszatért a napi 165 ezer hordós normál szintre – mondta a közelmúltban három iparági forrás a Reutersnek.
Szlovákia és Magyarország területére április 23-ától érkezik újból nyersolaj a vezetéken keresztül, miután több hónapos leállás után az ukrán fél ezt lehetővé tette. A Barátság kőolajvezetéken keresztüli szállítás január végén állt le egy sérülés miatt, amelyet Ukrajna orosz légicsapásnak tulajdonított. Ukrajna áprilisban fejezte be a vezeték javítását.
Bár a vezetéken keresztüli áramlás jelenleg nincs korlátozva, az áprilisi napi 55 ezer hordó és a májusi 165 ezer hordós szállítások is elmaradtak a január végi leállás előtti napi 200–235 ezer hordós szintektől, mivel az országok azóta jobban diverzifikálták az importjukat.
Oroszország jelenleg a Barátság déli ágán keresztül szállít olajat Magyarországnak és Szlovákiának. Kazahsztán olajtranzitja a Barátság északi ágán keresztül Németországba ugyanakkor május óta szünetel, Oroszország szerint a „technikai lehetőségek” hiánya miatt.
Az Odessza-Brodi kőolajvezeték, ami kiválthatja a Barátság vezetéket
Az ukránok az év elején azt ajánlották Magyarországnak és Szlovákiának, hogy amíg nem működött a Barátság-kőolajvezeték az Odessza–Brodi olajvezetéken importáljon nyersanyagot – számolt be a Világgazdaság.
Az Odessza–Brodi csővezeték a Fekete-tenger parti Odessza és az ukrán- lengyel határ közelében található Brodi között, azaz végig ukrán területen halad. A vezetéket 2001-ben helyezték üzembe azzal a céllal, hogy Azerbajdzsánból és Kazahsztánból származó olajat szállítsanak rajta a fekete-tengeri odesszai kikötőn keresztül a Brodi szivattyúállomásig, amely az ukrajnai Lviv régióban csatlakozik a Barátság vezetékhez. Az Odessza–Brodi vezeték nyomvonala éppen ezért magyar szempontból kiemelten kedvező.
A kőolajvezeték jelenleg nem üzemel, azaz üzemen kívüli, inaktív állapotban van. Az ukrajnai energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások miatt a csővezeték-hálózat és a hozzá tartozó kisegítő berendezések is súlyos károkat szenvedtek.
A Mol februári állásfoglalása és a szakértői elemzések szerint a vezeték újraindításához, modernizációjához és a háborús károk kijavításához hatalmas összegű, technikai beruházásokra van szükség. Akkor az írták, hogy
támogatjuk Ukrajna törekvéseit, hogy az Odessza-Brodi vezeték újraindításával össze lehessen kötni a Barátság-vezetéket a Fekete-tengerrel, és ezáltal is növelni lehetne a régió kőolaj-ellátás biztonságának szintjét.
Arról, hogy a Mol ezt a lehetőséget is mérlegeli, mások mellett a Bloomberg már tavaly júliusban írt. Ha él vele a magyar társaság, egyúttal javulna a tárgyalási pozíciója a horvátországi Janaf társasággal, amellyel elhúzódó vitája van a Krk szigetre érkező orosz kőolaj Magyarországi továbbításával kapcsolatban. A Világgazdaság akkor térképen is megmutatta, merre haladhatna az olaj.
Az odesszai kikötő fogadhat, illetve fogadott is már azeri, norvég, brit és amerikai kőolajat is. Az év elején nemigen működött az orosz támadások miatt. Ahhoz tehát, hogy az Odessza–Brodi vezetéken Európába lehessen kőolajat továbbítani, a kikötőnek le kellene kerülnie az orosz támadási célpontok listájáról. Nem tudni, hogy Oroszország e ponton hogyan mérlegel:
- megkímélheti Odesszát, hogy Magyarország és Szlovákia kőolajhoz jusson,
- támadhatja Odesszát, hogy akadályozza az olyan olaj továbbítását, amely miatt a saját exportja csökken.
