Trump nekimegy Kuba titkos pénzcsapjának: a hadsereg kezében van az ország fele, most Washington teljesen szétverné a birodalmat
Donald Trump új szankciós hullámmal venné célba Kuba egyik legfontosabb hatalmi és gazdasági központját, a katonai irányítás alatt álló Gaesa konglomerátumot, mely a becslések szerint az ország gazdaságának akár 40 százalékát is ellenőrzi. Az Egyesült Államok gyakorlatilag Kuba legfontosabb devizatermelő rendszerét próbálja meggyengíteni, miközben egyre keményebb nyomást gyakorol Havannára politikai és gazdasági reformok érdekében.
A Gaesa – hivatalos nevén Grupo de Administración Empresarial SA – a kubai gazdaság egyik legrejtélyesebb szereplője. A katonai háttérrel működő konglomerátum ellenőrzi az ország számos szállodáját, üzletláncát, dolláralapú kereskedelmi rendszerét, export-import vállalatait, benzinkútjait, kikötőit és egyik legfontosabb kereskedelmi bankját is.
- A vállalatnak nincs nyilvános pénzügyi beszámolója,
- tulajdonosi szerkezete sem ismert,
- a kubai állam pedig gyakorlatilag semmilyen érdemi kontrollt nem gyakorol felette.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter már korábban nyíltan támadta a céget, azt állítva, hogy a Gaesa profitja nem a kubai lakossághoz vagy az állami szolgáltatásokhoz kerül, hanem egy szűk katonai és politikai elit kezében koncentrálódik. Washington most új szankciókat vezetett be a konglomerátummal szemben, melyek gyakorlatilag ultimátumot jelentenek a külföldi cégek számára: egy hónapjuk marad arra, hogy lezárják üzleti kapcsolataikat a vállalattal – írja a Financial Times.
Kuba teljes gazdaságára rátelepedett a Gaesa
A Trump-adminisztráció az elmúlt hónapokban szinte teljes olajblokádot épített ki Kuba körül, miközben a nikkel- és kobaltkitermelést is célba vette új szankciókkal. Több elemző szerint Washington célja az, hogy Kuba külföldi devizabevételeit egyszerre több oldalról is elvágja, ezzel kényszerítve ki gazdasági liberalizációt és politikai engedményeket.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Kuba gazdasága már most is rendkívül nehéz helyzetben van. Az ország energiaellátása összeomlásközeli állapotba került, rendszeressé váltak az áramkimaradások, miközben a turizmusból származó bevételek is drasztikusan visszaestek. Több kubai közgazdász szerint ebben maga a Gaesa is szerepet játszott, mivel az elmúlt években hatalmas összegeket fordított új luxusszállodák építésére, miközben az energia- és vízhálózat fejlesztése háttérbe szorult.
2019 és 2024 között a kubai beruházások közel 40 százaléka turizmushoz kapcsolódott, miközben az alapvető infrastruktúrára – például az energiarendszerre – bizonyos években a teljes beruházási összeg kevesebb mint 10 százaléka jutott.
A Gaesa tulajdonában álló, tavaly megnyílt 42 emeletes K23 Tower például Kuba legmagasabb épülete lett, miközben az ország számos térségében napi szintű áramszünetek alakultak ki.
A konglomerátum jelentőségét mutatja, hogy közvetlen kapcsolatban áll a kubai politikai vezetéssel. A jelenlegi miniszterelnök, Manuel Marrero Cruz korábban a Gaesa szállodaüzletágát vezette, míg a vállalatot évekig Raúl Castro egykori veje, Luis Alberto Rodríguez López-Calleja irányította. Elemzők szerint a rendszer mára egyfajta katonai-ipari hálózattá vált, mely egyszerre biztosít politikai lojalitást, gazdasági befolyást és pénzügyi hátteret a kubai elit számára.
