NATO-csúcs: ők azok, akik hatalmasat fognak ezen keresni – összeülnek a vezetők, Magyar Péter is oda tart
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hadiipari részvények piaca jelenleg határozott kettősséget mutat. Európa igyekszik saját védelmi iparát erősíteni (ami kedvezhet például a Saabnak, Airbusnak, Rheinmetallnak és Leonardónak), bizonyos stratégiai képességek – például a nagy hatótávolságú felderítő drónok – terén viszont továbbra is amerikai vállalatok, így a Northrop Grumman dominálnak. Ennek alapján a NATO-csúcs nyertesei egyszerre lehetnek vezető európai és amerikai hadiipari cégek.
A NATO-tagállamok 12 milliárd dollár értékű, kulcsfontosságú védelmi ipari beszerzési megállapodást jelentettek be, amelyek keretében
- következő generációs drónokat,
- felderítő repülőgépeket és
- katonai repülőgépeket vásárolnak.
A cél egyben az is, hogy meggyőzzék Donald Trump amerikai elnököt arról, Európa eleget tesz a védelmi kiadások növelésére vonatkozó követeléseinek.
Európa egyre inkább a saját lábára áll
Különösen figyelemre méltó, hogy egyes szerződések azt mutatják: Európa bizonyos eszközöket, amelyeket korábban az Egyesült Államoktól szerzett be, most már helyi gyártóktól kíván megvásárolni.
Tizenegy ország például a svéd Saab AB légtérellenőrző radarfelderítő rendszerét vásárolja meg, leváltva a Boeing amerikai gyártmányú modelljét.
A NATO egyik diplomatája szerint az üzlet értéke 5 milliárd dollár.
Más megállapodások ugyanakkor tovább mélyítik az együttműködést az amerikai gyártókkal a stratégiai fontosságú eszközök terén. Dánia, Finnország, Németország és Norvégia öt Northrop Grumman Triton tengeri felderítő repülőgépet vásárol 2,7 milliárd dollár értékben – közölte egy, a Bloombergnek nyilatkozó diplomata.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden, a török fővárosban, Ankarában megrendezett védelmi ipari fórumon ismertette a megállapodásokat. A katonai szövetség vezetői ezen a héten itt tartják éves csúcstalálkozójukat.
A NATO-csúcs valódi célja Trump kiengesztelése
A tisztviselők az egész hetet úgy szervezték meg, hogy az egyfajta üzenet legyen Trump számára: iparágbarát rendezvényekkel és a védelmi kiadások növekedését alátámasztó számadatok sorával kívánják bizonyítani, hogy Európa nagyobb szerepet vállal a NATO-ban, és ennek érdekében milliárdokat fordít védelemre.
Trump évek óta bírálja a NATO-t, mert szerinte Európa és Kanada az Egyesült Államok katonai erejére támaszkodik anélkül, hogy megfelelő mértékben finanszírozná saját védelmét. A szövetség tagállamai erre válaszul milliárdos nagyságrendű új katonai kiadásokat vállaltak, amit tovább ösztönzött Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az ebből fakadó európai biztonsági aggodalom.
További vállalások
A kedden ismertetett további beszerzések között szerepel, hogy
- hét NATO-tagállam Airbus A400M katonai szállítógépeket vásárol, amelyek légi szállítási és légi utántöltési feladatokat is képesek ellátni.
- A szerződés értéke 4,3 milliárd dollár.
- Emellett a szövetségesek a következő öt évben több mint 40 milliárd dollárt fektetnek drónelhárító képességek fejlesztésébe – jelentette be Rutte.
Európa ugyanakkor továbbra is messze van a katonai önellátástól, és még nem rendelkezik a modern hadviselés számos kulcsfontosságú eszközének – köztük a drónoknak és a fejlett légvédelmi rendszereknek – megfelelő gyártási kapacitásával.
A kedden bejelentett megállapodások részben éppen ezeket a hiányosságokat hivatottak orvosolni.
A Saab radarfelderítő rendszerének beszerzése például azt tükrözi, hogy Európa egyre inkább arra törekszik: biztonsága ne függjön teljes mértékben amerikai gyártóktól. A Boeing repülőgépei jól szolgáltak bennünket, és továbbra is ezt teszik. Ugyanakkor élettartamuk végéhez közelednek” – mondta Rutte.
Az új rendszerek „biztosítani fogják, hogy a NATO képességei még évtizedeken át erősek és hitelesek maradjanak” – tette hozzá.
Trump inkább amerikai fegyvereket adna el
Az „Európa az első” szemlélet ugyanakkor feszültséget okozott az Egyesült Államokkal, amely azt szeretné, ha szövetségesei többet költenének saját védelmükre, de továbbra is amerikai gyártású eszközöket vásárolnának. A nézeteltérések tovább éleződtek, miután
az Európai Unió a 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramját, valamint a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelkeretét is úgy alakította ki, hogy azok előnyben részesítsék az európai vállalatokat.
Bizonyos kulcsfontosságú területeken azonban Európa továbbra sem rendelkezik amerikai termékekkel egyenértékű saját megoldásokkal, amit a kedden bejelentett szerződések is tükröznek.
A Triton tengeri felderítő rendszer például olyan képességet biztosít, amelyet Európa egyelőre nem tud önállóan előállítani. A Triton rendszere „azt a helyzetismeretet biztosítja számunkra, amelyre szükségünk van a megfelelő döntések meghozatalához és ahhoz, hogy a fenyegetések előtt járjunk” – fogalmazott Rutte.
