Svédországból üzenték meg az EU-nak: tegye helyre Magyarországot, mert túl messzire ment – „Megszegi az unió szabályait”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSvédországban egyre élesebb kritikák érik Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát az ukrán mezőgazdasági termékekre fenntartott nemzeti importkorlátozások miatt. Egy friss svéd elemzés szerint az Európai Uniónak akár jogi eszközökkel is fel kellene lépnie a három tagállammal szemben, mert az intézkedések nemcsak gazdasági károkat okoznak Ukrajnának, hanem akadályozzák az ország uniós integrációját is.
Az Európai Unió 2022-ben ideiglenesen eltörölte az ukrán termékekre vonatkozó vámokat és kereskedelmi kvótákat, hogy támogassa az orosz invázió miatt nehéz helyzetbe került ukrán gazdaságot. A döntés különösen a mezőgazdaság számára volt fontos, mivel a fekete-tengeri kikötők működése hosszú időre bizonytalanná vált, így Ukrajna kénytelen volt alternatív exportútvonalakat keresni.
Az intézkedésnek köszönhetően az ukrán agrárkivitel jelentős része az EU-n keresztül jutott el a nemzetközi piacokra. Később azonban az ukrán hadseregnek sikerült visszaszorítania az orosz erőket a Fekete-tenger nyugati térségéből, és új tengeri szállítási folyosók nyíltak meg Odessza irányába, ami csökkentette a szárazföldi exportútvonalak jelentőségét.
Közben több uniós országban egyre erősebb lett az elégedetlenség. A gazdálkodói érdekképviseletek szerint az olcsóbb ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek lenyomták az árakat, ami versenyhátrányba hozta az európai termelőket. Az Európai Unió ezért fokozatosan szigorította a kereskedelmi feltételeket, majd 2025-ben teljesen megszüntette a rendkívüli liberalizációt, és új kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával.
A svéd elemzés szerint azonban Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ennél is tovább ment. A három ország saját hatáskörben vezetett be különböző importtilalmakat ukrán mezőgazdasági termékekre.
Magyarország alkalmazza a legszigorúbb rendszert: a korlátozások mintegy húsz termékkategóriát érintenek.
A szerző szerint ezzel nem elsősorban az a probléma, hogy Ukrajna számára többletköltségeket okoznak a hosszabb és drágább logisztikai útvonalak. Sokkal fontosabb kérdésnek tartja, hogy a három tagállam szerinte megsérti az Európai Unió közös kereskedelempolitikájának alapelveit. Az uniós szabályok értelmében ugyanis a külkereskedelmi politika közösségi hatáskör, így a tagállamok elvileg nem vezethetnek be önálló kereskedelmi korlátozásokat harmadik országokkal szemben.
A svéd lap azt kifogásolja, hogy az Európai Bizottság eddig nem kezdeményezett keményebb jogi eljárást az érintett országok ellen. A cikk szerint Brüsszel valószínűleg azért óvatos, mert nem akar újabb belső konfliktust nyitni egy olyan időszakban, amikor az EU egységét külső biztonsági kihívások is próbára teszik.
Az ügy ugyanakkor túlmutat a mezőgazdaságon.
A szerző szerint Ukrajna uniós közeledésének egyik legfontosabb eleme az lenne, hogy fokozatosan integrálódjon az egységes európai piacba.
Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az Európai Unió egységes szabályrendszerként működjön, ne pedig olyan blokkként, ahol egyes tagállamok saját belpolitikai érdekeik szerint alakítják a kereskedelmi feltételeket.
A svéd álláspont szerint ezért Brüsszelnek előbb-utóbb döntenie kell arról, hogy hajlandó-e alkalmazni a rendelkezésére álló jogi eszközöket a szabályokat megszegő tagállamokkal szemben. A vita így már nem csupán az ukrán gabonáról szól, hanem arról is, hogy milyen keretek között valósulhat meg Ukrajna jövőbeni európai integrációja, és mennyire tudja az Európai Unió érvényesíteni saját szabályait a tagállamokkal szemben.
