Termőföldből mocsár: 140 ezer hektárt alakítana át Dánia egy gigantikus programban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb jelentős lépéssel halad előre a mezőgazdasági területek természetközeli átalakítása Dániában: a Store Vildmose (magyarul: Nagy Vadláp) térségében mintegy 3100 hektáros, jelenleg részben művelés alatt álló területen hoznának létre összefüggő vizes élőhelyet. A beruházás egy jóval nagyobb országos földhasználati reform része, amelynek keretében hosszabb távon 140 ezer hektár alacsony fekvésű, jelentős részben tőzeges mezőgazdasági területet vonnának ki az intenzív termelésből.
A dán program jelenős fordulatot jelent agrárgazdasági szempontból: az állam nem egyszerűen környezetvédelmi korlátozásokat vezet be, hanem földvásárlással, földcserével és kártalanítással próbálja átalakítani a legnagyobb környezeti terhelést okozó területek használatát. A cél az, hogy a gazdálkodók számára is kiszámítható legyen az átállás, miközben csökken a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása, javul a vízminőség és nő a természetes vízmegtartó képesség.
Több mint egyszerű természetvédelmi projekt
A Store Vildmose Dánia egyik legismertebb egykori lápvidéke, amelynek jelentős részét az elmúlt évszázadban lecsapolták és mezőgazdasági művelésbe vonták. A dán természetvédelmi hatóság egy korábbi ügyletben 535 hektárnyi földet és több gazdasági ingatlant vásárolt meg 172 millió dán koronáért. Ezzel az állam tulajdonában lévő terület nagysága 1444 hektárra nőtt a mintegy 3100 hektáros projektterületen. A fennmaradó földek jelentős része továbbra is magántulajdonban van, ezért a program megvalósítása további önkéntes adásvételektől, földcseréktől és kártalanítási megállapodásoktól függ.
A teljes terület visszanedvesítésével évente mintegy 70 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni. A lecsapolt tőzeges talajokban ugyanis a levegővel érintkező szerves anyag folyamatosan lebomlik, miközben jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe. A vízszint megemelésével ez a folyamat nagyrészt lelassítható.
A beruházás emellett javíthatja a térség vízháztartását, csökkentheti a nitrogén és más tápanyagok felszíni vizekbe jutását, valamint új élőhelyeket teremthet madaraknak, kétéltűeknek és vízhez kötődő növényfajoknak.
A végső cél sokkal nagyon terület bevonása
A projekt a dán kormány, a mezőgazdasági érdekképviseletek, a szakszervezetek és a természetvédelmi szervezetek között létrejött úgynevezett zöld háromoldalú megállapodás része. A program alapján 2045-ig Dánia területének mintegy 10 százalékát alakítanák át erdővé vagy természetközeli élőhellyé. A dán Maskinbladet beszámolója szerint, az újonnan kinevezett természetvédelmi és állatjóléti miniszter, Christian Rabjerg Madsen örömmel nyugtázta, hogy a Store Vildmose-i projekt jól halad:
ez egy hatalmas terület, amelyen a Természetvédelmi Ügynökség dolgozik, és ez egy fontos lépés ambiciózus célunk elérése felé, hogy több mint 140 000 hektár mezőgazdasági területet szüntessünk meg és és több természetet kapjunk.
Az intézkedéscsomag 250 ezer hektár új erdő telepítését, valamint 140 ezer hektár szénben gazdag, alacsony fekvésű mezőgazdasági terület kivonását és részbeni visszanedvesítését irányozza elő. A területeken vizes élőhelyek, rétek és más természetközeli élőhelyek jöhetnek létre.
A dán kormányzati tervek szerint a 140 ezer hektárhoz kapcsolódó projektek jelentős részét már 2027–2028-ban el kell indítani. A földkivonásokra és kapcsolódó intézkedésekre több milliárd eurónak megfelelő dán koronát különítettek el. Az Európai Bizottság 2026 februárjában jóváhagyott egy 1,04 milliárd eurós dán állami támogatási programot is, amely a mezőgazdasági és erdészeti területek tartós kivonását, helyreállítását és a földtulajdonosok kompenzációját finanszírozhatja.
Dániában a mezőgazdasági terület már most is folyamatosan csökken. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2011 és 2024 között 979 négyzetkilométerrel, vagyis csaknem 98 ezer hektárral lett kisebb a mezőgazdasági növényekkel borított terület. Ezzel párhuzamosan nőtt az erdők, a nyílt természetes élőhelyek, valamint a tavak és vízfolyások kiterjedése.
A gazdák számára a kompenzáció a kulcskérdés
A környezetvédelmi előnyök ellenére a termőföldek kivonása jelentős gazdasági kérdéseket vet fel. A szántók megszüntetése csökkenti az adott térség mezőgazdasági termelési kapacitását, befolyásolhatja a földárakat, a gazdaságok jövedelmét és a helyi feldolgozók alapanyag-ellátását.
Különösen érzékeny lehet a helyzet azoknál az üzemeknél, amelyeknek a gazdasági központja vagy állattartó telepe a kivonni tervezett földterületek közelében található.
A takarmánytermő terület elvesztése, a birtokszerkezet feldarabolódása vagy a földbérleti lehetőségek beszűkülése közvetett veszteséget is okozhat.
A dán modell ezért az önkéntességre és a piaci alapú megállapodásokra épül. A földtulajdonosok eladhatják a területeiket, csereföldet kaphatnak, illetve kompenzációban részesülhetnek. A program sikerét alapvetően az dönti el, hogy a felajánlott összeg valóban fedezi-e a termelés feladásából, az ingatlanok értékvesztéséből és a gazdaság átszervezéséből eredő károkat.
A visszanedvesített területeken ugyanakkor nem feltétlenül kell minden mezőgazdasági tevékenységet megszüntetni. Egyes helyeken úgynevezett paludikultúrák, vagyis nedves talajt kedvelő növények – például nád, gyékény vagy bizonyos fűfélék – termeszthetők. Ezekből építőanyag, papíripari alapanyag, alom vagy energetikai biomassza készülhet. Az ilyen gazdálkodási rendszerek jövedelmezősége azonban még erősen függ a támogatásoktól és a feldolgozópiac kialakulásától.
Magyarországon az aszály tartol
A dán példának különös aktualitást ad a magyarországi aszályhelyzet, noha mint jeleztük, ott a dán és a magyar helyzet között lényeges különbség, hogy Dániában elsősorban a lecsapolt, szénben gazdag tőzegtalajok kibocsátásának csökkentése, valamint a tengerparti vizek nitrogénterhelésének mérséklése a cél. Magyarországon 2026. július 2-től az ország teljes területére tartósan vízhiányos időszakot rendeltek el. A döntés hátterében a talajok romló vízháztartása, a csapadékhiány és a kedvezőtlen hidrometeorológiai kilátások álltak.
A HungaroMet július eleji elemzése szerint az Alföldön egyre nagyobb területen alakult ki közepes vagy annál erősebb mezőgazdasági aszály. A csapadékhiány elsősorban a kukorica, a napraforgó és más nyári kultúrák fejlődését veszélyeztette, miközben több térségben a növényzet műholdas adatokkal mért produktivitása is elmaradt az elmúlt öt év átlagától.
Magyarországon is támogatják a vizes élőhelyek kialakítását
A magyar agrárgazdaságban ezért nem egyszerűen az öntözött területek növelése, hanem a táj egészének vízmegtartó képessége vált stratégiai kérdéssé. Az öntözés ugyanis csak ott jelenthet megoldást, ahol elegendő felszíni vagy felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. Ha a téli és tavaszi víztöbbletet gyorsan levezetik az országból, a nyári időszakban már jóval kisebb készletekből kellene kielégíteni a mezőgazdasági igényeket.
Az előző kormány idején elindított „Vizet a tájba” programban a földtulajdonosok helyrajzi szám alapján ajánlhatják fel területüket vízvisszatartási célokra. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az állami tározók kapacitása önmagában nem elegendő, ezért a víz megtartásához nagyobb területi és táji megoldásokra van szükség. A Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervében külön támogatási konstrukció segíti a természetközeli és vizes élőhelyek létrehozását. A program keretében szántón vagy gyepen lehet belvizet visszatartani, illetve korábban kiszárított területeket visszanedvesíteni.
A támogatási feltételek szerint a természetes úton megjelent vagy mesterségesen odajuttatott vizet nem lehet elvezetni: az kizárólag elszivárgással vagy párolgással tűnhet el. A kialakított vizes élőhelyet legalább öt évig fenn kell tartani, a visszatartott víz pedig nem használható öntözési célú tározóként.
Korámányváltás után satufék
A pályázati felhívás 2026-ban módosult. A korábban június 18. és július 1. közé tervezett beadási szakaszt törölték, a következő kérelmezési időszakot szeptember 3. és 16. között nyitják meg. A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 2026. április 29-i tájékoztatója kizárólag azt rögzíti, hogy a felhívás benyújtási határidőkről szóló fejezete módosult, a 12,8 milliárd forintos keretösszeg nem változott és a
a támogatási célok és a jogosultak köre sem módosult, vagyis csak az egyik beadási szakaszt törölték a krományváltás után.
Eddig összesen 994 területi felajánlás érkezett, mintegy 2541 ingatlan vonatkozásában, amelyek együttesen több mint 30 446 hektár potenciálisan bevonható területet jelentenek a vízmegtartási célok számára. A tényleges beavatkozások is számottevőek: 76 helyszínen, összesen mintegy 4100 hektáron valósult meg elárasztás vagy vízvisszatartás - írta az Agroinform.hu. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a program nem csupán elvi vagy kísérleti szinten működik, hanem egyre szélesebb gazdálkodói és területi részvétellel valósít meg gyakorlati klímaadaptációs intézkedéseket. Tavaly a program részeként 4,7 milliárd forintból 260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat. Ez 150-200 millió köbméter pluszvízkészlet tájba juttatását jelentette, míg idén az év végéig ez a mennyiség a tervek szerint eléri majd a 3 milliárd köbmétert, ami a Balaton vízkészletének másfélszerese.
