Lassan ellepik Székelyföldet a nepáliak és a bangladesiek: Romániában is egyre több a vendégmunkás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén is folytatódik az elmúlt évek egyik legfontosabb munkaerőpiaci folyamata Romániában: folyamatosan nő a nem uniós állampolgárok száma, akik munkavállalási engedéllyel érkeznek az országba. A jelenség már nem csupán a nagyvárosokat érinti, hanem Erdélyben és a székelyföldi megyékben is egyre meghatározóbbá vált – írta a krónika.ro.

A román kormány 2026-ra 90 ezer új munkavállalási engedély kiadását engedélyezte harmadik országbeli állampolgárok számára. Az országos bevándorlási hivatal (IGI) havi jelentései alapján azonban a keret jelentős részét már az év első felében felhasználták, hasonlóan a korábbi évekhez.
A tavalyi év is rekordot hozott: 2025-ben összesen 118 071 munkavállalási engedélyt adtak ki, ami 11,4 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.
Hargita megye már az élmezőnyben
Az idei engedélyek száma alapján Hargita megye országos összevetésben is előkelő helyen szerepel: 670 új munkavállalási engedélyt adtak ki, amivel a megyét csak néhány nagyobb gazdasági térség előzi meg. Maros megyében 731, Temes megyében 722, Szatmár megyében pedig 866 engedélyt állítottak ki.
Hargita megyében jelenleg 430 harmadik országbeli állampolgárt tartanak nyilván, közülük a legnagyobb csoport – 103 fő – Nepálból érkezett. Rajtuk kívül további negyven ország állampolgárai dolgoznak a térségben, többek között
- Srí Lankáról,
- Bangladesből,
- Pakisztánból,
- Kínából,
- Moldovából,
- Törökországból,
- Ghánából,
- Vietnámból
- és Indonéziából.
A növekedés üteme is figyelemre méltó: négy évvel ezelőtt még csupán 190 nem uniós munkavállalót tartottak nyilván a megyében, számuk azóta több mint a kétszeresére emelkedett, éves átlagban mintegy 25 százalékos bővülést mutatva.
Maros megyében is egyre nagyobb szerepük van a vendégmunkásoknak
Maros megyében szintén folyamatosan nő a külföldi munkaerő jelentősége. A bevándorlási hivatal korábbi éves jelentése szerint egyetlen év alatt 4592 kérelmet dolgoztak fel, 2226 tartózkodási okmányt és 1729 munkavállalási engedélyt adtak ki.
A kérelmezők többsége Srí Lankáról, Bangladesből, Nepálból, Pakisztánból és Indiából érkezett. A megye vállalkozásai elsősorban az építőiparban, a feldolgozóiparban, a vendéglátásban és a logisztikai szektorban alkalmaznak egyre nagyobb számban ázsiai munkavállalókat.
Kovászna megyében is folyamatos az utánpótlás
Kovászna megyében ugyan jóval kisebb a külföldi munkavállalók létszáma, mint Hargita vagy Maros megyében, a tendencia azonban itt is egyértelmű. A helyi munkaügyi hatóságok szerint főként
- Srí Lankáról,
- Nepálból
- és Törökországból
érkeznek dolgozók, akik elsősorban pékségekben, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben helyezkednek el. A munkáltatók egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy bizonyos fizikai munkakörökben egyszerűen nem találnak elegendő helyi jelentkezőt.
Ázsiai országok vezetik a rangsort
Az IGI országos statisztikái szerint a Romániába érkező vendégmunkások döntő többsége továbbra is Ázsiából érkezik. A legtöbb munkavállaló Nepálból jön, őket Srí Lanka, India, Banglades, Egyiptom, Pakisztán, Marokkó, Törökország, Etiópia és a Fülöp-szigetek követi.
A munkaerőhiány elsősorban a futárszolgálatokban, az áruk kézi mozgatásában és az építőiparban a legsúlyosabb. A román Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a futárszolgálatokban több mint 26 ezer, az áruk kézi mozgatásával kapcsolatos munkakörökben közel 21 ezer betöltetlen állás van, miközben az építőiparban is több tízezer szakképzetlen dolgozó hiányzik.
A kivándorlás is hajtja a folyamatot
A szakemberek szerint a külföldi munkaerő iránti kereslet mögött elsősorban strukturális munkaerőhiány áll. Erdélyben és különösen a székelyföldi megyékben ezt tovább erősíti a fiatalabb korosztály jelentős nyugat-európai kivándorlása, valamint a turizmus, az építőipar és a feldolgozóipar növekvő munkaerőigénye.
Ennek következtében egyre több vállalkozás támaszkodik dél-ázsiai vendégmunkásokra annak érdekében, hogy fenntartsa működését és pótolja a tartósan hiányzó helyi munkaerőt.


