Faramuci helyzet: a románoknak lenne saját munkaerejük, mégis a külföldi vendégmunkásokra szorulnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA román gazdaságnak alapvetően nem lenne szüksége arra, hogy nagy számban külföldi vendégmunkásokra támaszkodjon, mégis egyre több ágazatban jelentek meg az elmúlt években az ázsiai és más EU-n kívüli munkavállalók. Erre a látszólagos ellentmondásra világított rá a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
A szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a román munkaerő-importőrök érdekvédelmi szervezete szerint az EU-n kívüli munkavállalók toborzását szabályozó új sürgősségi rendelet teljesen megbénította a rendszert. A román Economedia cikke szerint az új szabályokhoz szükséges elektronikus platform ugyanis még nem működik, ezért az ügynökségek nem tudnak regisztrálni, és egyelőre csak a korábban elindított ügyeket képesek lezárni. Az érdekképviselet szerint emiatt elsősorban a turizmusban és a vendéglátásban okozhat gondot a külföldi dolgozók hiánya.
Molnár Dániel szerint ugyanakkor a román gazdaság egészét nézve nem a munkaerő hiánya jelenti a fő problémát.
A román gazdaságnak alapvetően nem kellene a vendégmunkások irányába fordulnia, jelentős belső munkaerő-tartalék is található keleti szomszédunkban
– fogalmazott. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei első negyedévben 6,5 százalékos volt a román munkanélküliségi ráta, amely az uniós átlagnál is magasabbnak számít. Ráadásul a mutató az elmúlt években emelkedett: egy év alatt 0,3, két év alatt pedig 1,2 százalékponttal nőtt az állástalanok aránya.
Nemcsak a munkanélküliek száma utal azonban kihasználatlan tartalékokra. A 15–64 éves korosztályban mért aktivitási ráta Romániában mindössze 67 százalék, ami 8,6 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától.
Alig van betöltetlen állás Romániában
A munkaerőhiány sem tekinthető különösen súlyosnak a román gazdaságban. Az Eurostat adatai szerint az álláshelyek mindössze 0,6 százaléka betöltetlen, miközben az uniós átlag 2,1 százalék.
Legalább egy százalékos üresálláshely-ráta is csak néhány területet jellemez: az energiaipart, a közigazgatást, valamint a művészet, szórakoztatás és szabadidő ágazatát.
Molnár Dániel szerint ebből az következik, hogy a vállalatok nem elsősorban a munkaerő mennyisége, hanem annak minősége miatt fordulhattak a vendégmunkások felé.
A probléma sokkal inkább a munkaerő-kínálat minősége lehet
– hangsúlyozta. A szakértő szerint ezt az oktatási adatok is alátámasztják. A 15–64 évesek körében a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Romániában 13,7 százalék, ami nem számít kirívónak:
- Magyarországon ez 9,3 százalék,
- az Európai Unióban pedig 15,5 százalék.
Jelentős lemaradás látható ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. Romániában a munkaképes korú népességnek csupán 24,3 százaléka diplomás, míg Magyarországon 33,2, az EU egészében pedig 39,4 százalék ez az arány.
Nemcsak a turizmusban lehet gond
Az elemző szerint a területi egyenlőtlenségek és a belső mobilitás hiánya szintén fontos szerepet játszik, és ez nemcsak Romániára, hanem a régió több országára is jellemző.
A vállalatok ezért sok esetben átmeneti munkaerő-gazdálkodási problémáikat próbálják vendégmunkások alkalmazásával kezelni. Ilyen lehet például
- a turizmusban
- és a mezőgazdaságban
jelentkező nyári szezonális munkaerőigény. Molnár Dániel szerint azonban egy olyan országban, ahol még jelentős belső munkaerő-tartalék áll rendelkezésre, a külföldi munkavállalók túlzott bevonása hosszabb távon kedvezőtlen
- összgazdasági
- és társadalmi
következményekkel is járhat. A romániai vita így jóval túlmutat az új toborzási rendszer technikai hibáin:
arról is szól, hogy egy jelentős, de nehezen mozgósítható munkaerő-tartalékkal rendelkező ország milyen mértékben támaszkodhat külföldi dolgozókra a gazdasági növekedés fenntartása érdekében.
