BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rémálom: ezeket a munkahelyeket teszi tönkre az erős forint Magyarországon, a legnagyobb cégeknél jöhet kirúgási hullám – azonnali segítség kell

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A történelmi erősségű forint sok magyar pénztárcájának kedvez: olcsóbb a külföldi nyaralás, kevesebbe kerülhetnek az importtermékek, a határ túloldalán pedig egyre többen vásárolnak. Ugyanez az árfolyam azonban a magyar ipar egy részének már komoly fejfájást okoz. A Világgazdaság utánajárt, mely munkakörök lehetnek a leginkább kitettek annak, ha tartósan 361 forint körül marad az euró.

Az elmúlt hetekben látványosan erősödött a forint, majd némiképp korrigált és az euró árfolyama már 364 forint körül mozog. A devizapiac örül, a turisták örülnek, van azonban egy másik oldala is a történetnek: több ezer magyar vállalkozás minden egyes erősödő forinttal kevesebb bevételt tud hazahozni ugyanabból az euróban kifizetett megrendelésből.

Euro,And,Forint,Banknotes,In,A,Hand euró forint
Minél tovább marad rendkívül erős a forint, annál nagyobb alkalmazkodási kényszer elé kerülnek a magyar exportőrök / Fotó: Mehes Daniel

Ez önmagában még nem jelent elbocsátásokat. A kérdés az, hogy ha ez az árfolyam hónapokig fennmarad, kik érezhetik meg először?

Az autóipari beszállítóknál kezdődhet a legnagyobb nyomás

Ha van ágazat, amely különösen érzékeny az árfolyamra, az a magyar autóipari beszállítói kör. Több száz olyan vállalkozás működik Magyarországon, amely német, osztrák vagy más nyugat-európai autógyáraknak termel. A bevétel euróban érkezik, miközben

  • a béreket,
  • az energiát,
  • a karbantartást,
  • a hazai szolgáltatásokat
  • és számos beszállítót

forintban kell kifizetni.

Amikor az euró gyengül a forinthoz képest, ugyanaz a megrendelés kevesebb forintbevételt jelent.

Elsőként ezért azok a munkakörök kerülhetnek nyomás alá, amelyek közvetlenül a termeléshez kapcsolódnak:

  • az összeszerelők,
  • a gépkezelők,
  • a CNC-forgácsolók,
  • a hegesztők,
  • a minőségellenőrök,
  • valamint a gyártósorokon dolgozó operátorok.

Nem azért, mert rájuk nincs szükség, hanem mert egy exportőr először a költségeit próbálja visszafogni.

Nem egyik napról a másikra jönnek a leépítések

A legtöbb cég nem azzal kezdi, hogy embereket küld el: sokkal jellemzőbb forgatókönyv, hogy először megszűnnek a túlórák, nem hosszabbítják meg a kölcsönzött munkavállalók szerződéseit, elhalasztják az új felvételeket, majd a beruházásokat is későbbre tolják. Csak akkor jelenhetnek meg nagyobb létszámcsökkentések, ha az árfolyam tartósan rontja a vállalatok versenyképességét, és emiatt új megrendeléseket veszítenek.

Megfordult a bevásárlóturizmus: az erős forint már a magyar boltoknak fájhat igazán

Évekig megszokott látvány volt, hogy hétvégente szlovák, román vagy szerb rendszámú autók lepték el a magyar hipermarketek parkolóit. Az erősödő forint és a régiós árkülönbségek változása azonban egyre inkább megfordíthatja ezt a folyamatot: ma már sok esetben a magyarok indulnak külföldre bevásárolni, miközben a külföldi vásárlók egy része elmaradhat.

Az elektronikai gyárakban is szűkülhet a mozgástér

Hasonló helyzetben vannak az elektronikai bérgyártók is. Magyarország az elmúlt évtizedekben az európai elektronikai termelés egyik fontos bázisává vált. Ezeknél a cégeknél is euróban vagy dollárban realizálódik a bevétel, miközben a működési költségek jelentős része forintban merül fel.

Operátorok, műszerészek, gépsor-kezelők, raktári dolgozók és logisztikai munkatársak ezrei dolgoznak ezekben az üzemekben.

Tartós árfolyamnyomás esetén itt is elsősorban a létszámbővítések állhatnak le.

A bútoripar és a gépipar sem kivétel

Nemcsak az autóipar érintett. A bútoripari, faipari, gépipari és fémipari exportőrök jelentős része is hasonló üzleti modellel működik. Az árakat sok esetben hónapokra vagy akár évekre előre rögzítik, így a kedvezőtlen árfolyamot nem tudják egyik napról a másikra áthárítani a megrendelőkre.

Éppen ezért ezekben az ágazatokban is elsősorban a termelésben dolgozók, a szakmunkások és az exporthoz kapcsolódó logisztikai munkakörök kerülhetnek nyomás alá.

Az erős forintnak ugyanakkor nem minden vállalat a vesztese.

Azok a cégek, amelyek termelésükhöz jelentős értékben importálnak alapanyagokat vagy alkatrészeket, olcsóbban tudnak beszerezni. Ez részben ellensúlyozhatja az árfolyamveszteséget. A hatás ezért vállalatonként is jelentősen eltérhet.

Nemcsak a profit, a megrendelések is veszélybe kerülhetnek

A Világgazdaságnak korábban adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi árfolyam már nem pusztán a vállalatok eredményességét rontja.

Szerinte az egyik legnagyobb veszély, hogy romlik a magyar exportőrök versenyképessége, ezért egyre nehezebbé válhat új megrendelések megszerzése. Márpedig ha kevesebb a megrendelés, az hosszabb távon a foglalkoztatásra is hatással lehet.

Nem minden cég ugyanúgy sérülékeny az erős forint miatt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nagy Elek a múlt héten arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy az exportőröket nem lehet egyetlen csoportként kezelni. Kiemelte, hogy azok a vállalatok, amelyek jelentős importtal dolgoznak, részben nyerhetnek az erősebb forinton, míg a magas hazai költségekkel működő cégek sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A hosszú távú megoldást nem az árfolyam, hanem a termelékenység javítása és a versenyképesség erősítése jelentheti.

A VOSZ szerint gyors segítségre lehet szükség

A Videoton tapasztalatai nem egyediek. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak korábban arról beszélt, hogy a forint gyors erősödése sok exportáló vállalkozást rendkívül nehéz helyzetbe hozott. Mint mondta,

több cégnél már veszteségessé vált az exporttevékenység, különösen ott, ahol a bevételek euróban, a költségek viszont jellemzően forintban jelentkeznek.

A főtitkár szerint az árfolyamváltozásra a vállalkozások nem tudnak egyik napról a másikra reagálni. Az új szerződések átárazása, a termelékenység javítása vagy új piacok keresése hosszú folyamat, miközben a veszteséget már most el kell viselniük a cégeknek. Éppen ezért úgy véli, átmeneti, célzott intézkedésekre is szükség lehet.

A versenyképesség dönti el, ki marad talpon

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője, Molnár Dániel lapunknak arról beszélt, hogy önmagában egyetlen árfolyamszint sem dönt el vállalati sorsokat. Kiemelte:

az azonban egyértelmű, hogy minél tovább marad rendkívül erős a forint, annál nagyobb alkalmazkodási kényszer elé kerülnek a magyar exportőrök.

A kérdés ezért már nem csupán az, hogy mennyi lesz holnap az euró árfolyama, hanem az is, hogy mely vállalatok képesek termelékenységgel, beruházásokkal és hatékonyságjavítással ellensúlyozni a devizapiaci változásokat – tette hozzá.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.