A pénztárak a végsőkig lobbiznak

A parlament gazdasági bizottságának keddi ellenszavazata ellenére az Országgyűlés plenáris ülése elé kerülhet a lakástakarék (ltp.) törvénymódosítási javaslata. Ez még akkor is így történne, ha (a témáról holnap tárgyaló) költségvetési, illetve az alkotmányügyi bizottságok is "nemmel" szavaznának.
Kormánytervezeteknél a bizottsági ajánlás nem feltétele az általános vitának. Más kérdés, hogy intő jel lenne a kabinetnek, ha mindhárom testület alkalmatlannak találná a javaslatot -- tájékoztatták parlamenti szakértők lapunkat. A januártól életbe léptetendő módosítások végszavazását a december 11-i héten tervezik.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a napokban a Lakás-takarékpénztárak Egyesületével (LE) közös levélben hívta fel Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét az ltp.-szektorra vonatkozó szigorítások veszélyeire. A szervezetek változatlanul azt szeretnék, ha az éves állami támogatás mértéke az egyéni megtakarítások 30 százaléka (maximum 36 ezer forint) maradna, de még 20 százalékba (24 ezer forintba) is belenyugodnának.
Információnk szerint viszont az állam 2002-ben (azaz az új feltételek szerinti első kincstári kifizetéskor) 800 millió, 2003-ban 1,6 milliárd, 2004-től pedig évi 2,4 milliárd forintot kíván megspórolni a költségvetési hozzájárulás megkurtításával.
Összehasonlításul: az állam a legelső támogatási évben, 1998-ban 3 milliárd, 1999-ben 4,5, 2000. szeptember végéig pedig 3,3 milliárd forint központi hozzájárulást fizetett az ltp.-k számára. (Az idén év végéig 6,6 milliárdra nőhet a kifizetés, ami jócskán alatta marad a 8,45 milliárd forintos előirányzatnak.)
Alapjaiban ingathatja meg a bankszférába vetett megtakarítói bizalmat, ha -- mint az előterjesztésben áll -- ezentúl nem törvény, hanem csak kormány- vagy miniszteri rendelet szabályozná az állami támogatás mértékét. Ez azt sugallná: a pénzintézeti jogszabályok bármikor módosíthatók -- mondta Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára.
Gergely Károly, a LE alelnöke szerint a jövőben a szerződési időn belül is változhat majd az állami támogatás mértéke. (Az idén decemberig megkötött szerződések feltételei viszont a továbbiakban már semmiképp sem módosulhatnak.) Ez is súlyos érvágás a 2001-ben várhatóan 20-30, 2002-ben 40-50 milliárd forintnyi lakáskölcsönt kihelyező kasszáknak.
Nyers úgy vélte: a szigorítások révén ez év végén megugrik, januártól viszont radikálisan csökken az új ltp.-szerződések száma. Emiatt a 2001-ben induló hitelezést nem tudják egészében az új megállapodások bevételeiből finanszírozni, így bizonyára hitelfelvételre kényszerülnek tulajdonosaiktól. A kasszák érdeke is elvész, hiszen jövedelmezőségük csökken.
A főtitkár szerint az ltp.-k hozamai az előző években lényegesen alacsonyabbak más pénz- és tőkepiaci szereplőkével összevetve, így nem igazolható az az állítás, hogy sok ltp.-ügyfél nem lakáscéljai megoldására, hanem befektetésként kötött szerződést. Bár az előtakarékoskodás révén nyert összeg nem elég a teljes lakásköltségre, részbeni hozzájárulásra, vagy más lakáshitelek fedezeteként kiválóan megfelel.
A kasszák biztonságos működése érdekében viszont indokolt a törvényjavaslat azon pontja, amely a jelenlegi 1 milliárdról 2001-re 1,5 milliárdra, majd 2002-re 2 milliárd forintra emelné az ltp.-k jegyzett tőkéjét -- mondta Nyers. (A jövő évi alsó limitnek két pénztár ma is megfelel.)