Legfrissebb elemzésében a Merrill Lynch befektetési bank 2001-re a részvényeknél Európában egy számjegyű árfolyam-növekedést vár, míg az Egyesült Államokban ezt a növekedést 27 százalékosra becsüli. Néhány tényező azonban inkább az amerikai folyamatoknál jelez veszélyeket.
Az amerikai gazdaság vitathatatlanul lassul, az idei éves GDP-növekedés már csak 3,5 százalék körül lesz (ami azonban még mindig elég magas). Az amerikai bruttó hazai össztermék jelentős részét a fogyasztás teszi ki, amelynek mértéke ugyan kismértékben csökkent október folyamán, de relatíve továbbra is rendkívül jelentős.
Az idei harmadik negyedévben az amerikai lakosság többet költött, mint amennyit keresett, azaz negatív volt a megtakarítási rátája. Ez utoljára az 1930-as években fordult elő az Egyesült Államokban.
Az Economist című folyóiratban közzétett -- több elemző véleményét is tartalmazó -- cikk szerint vitatható, hogy valóban negatívak-e a megtakarítások, hiszen azokba a realizált tőkenyereségeket (a tőzsdén szerzett vagyont) nem számolják bele. Utóbbival is kalkulálva az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerint a statisztikákban szereplő két százalékkal szemben 1999-ben 9 százalék körüli lett volna a megtakarítási ráta.
Ez egyébként a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg tavaly a háztartások a rendelkezésükre álló jövedelmet majdnem teljes mértékben elköltötték, az eszközeikhez viszonyított eladósodottság nem nőtt.
Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy a részvényárfolyamok volatilitása miatt a realizált tőkenyereségekre még rövid távon sem lehet számítani. Ha tehát nehezebb idők jönnek, akkor beindulhat egy igencsak kedvezőtlen irányú spirál.
A háztartásoknak hirtelen kell majd változtatniuk megtakarítási szokásaikon. Amennyiben sikerül nekik, akkor ez rövid időn belül megjelenik majd a fogyasztás visszaesésében.
Ez pedig továbbgyűrűzhet a vállalati szektorba, ahol a profitok már jelenleg sem alakulnak a vártnak megfelelően.
További probléma, hogy az amerikai vállalatok beruházásainak finanszírozásához egyre több külföldi tőkére van szükség, amit a folyó fizetési mérleg rekordmértékű deficitje is jól mutat. A gazdaság lassulásával azonban a tőkeáramlás iránya is változik majd, nehéz pénzügyi helyzetbe sodorva jó néhány amerikai vállalatot. A hazai privát szektorra pedig aligha számíthatnak, hiszen az amerikai privát szektor nettó eladósodottsága az idén várhatóan eléri a GDP 7 százalékát.
Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a múlt héten 8,5 milliárd dollárt vontak ki az amerikai részvényalapokból. A Morgan Stanley Dean Witter szerint az amerikai alapok készpénzállománya 5 százalék körül mozog, ami nem lesz elég ahhoz, hogy pótlólagos tőke hiányában is tartósabb hosszt idézzen elő a részvénypiacon.
Európában (és hazánkban is) jóval kedvezőbb a helyzet. A tőkepiacok alacsonyabb fejlettségi szintje miatt a lakosság nem érzett az amerikaihoz hasonló mértékű vagyonosodást. Itt is csökkentek ugyan a megtakarítások, de a privát szektor még mindig többé-kevésbé egyensúlyban van, ezért a növekedés is egészségesebb és fenntartható maradhat.