A csalódást okozó társaságokhoz zárkózott fel a Zalakerámia az idei gyorsjelentési időszakban, a társaság kiábrándító utolsó negyedévet zárt. Az éves árbevétel 17,68 milliárd forintot tett ki, ami ugyan 9,2 százalékkal meghaladja az 1999. évit, mégis elmarad az év elején tapasztalt dinamikus bővüléstől. Ennek fő oka az utolsó negyedév gyenge teljesítménye. A Zalakerámia az októbertől decemberig terjedő időszakban nem tudta növelni árbevételét az előző év azonos időszakához viszonyítva, sőt 1,7 százalékkal csökkent a bevétele.
A Zalakerámia-csoport zászlóshajója, a Cesarom továbbra is jól teljesít. A tavalyi évben 14,4 százalékkal növelte árbevételét, miközben üzemi eredményhányada 4,9 százalékra emelkedett. A Zalakerámia már szerényebben szerepelt, mindössze 1,9 százalékkal bővültek a bevételei. Igaz, hogy a bázisidőszak adataiban a Pietra felszámolásából befolyt 870 millió forint is szerepelt.
Az exportértékesítés csoportszinten kismértékben, 1,8 százalékponttal 18,2 százalékra nőtt. Ehhez még hozzájön, hogy a közvetett költségek szintje az utolsó negyedévben jelentős mértékben megemelkedett, ami szintén nem volt jellemző a Zalakerámiára az elmúlt időszakban. A közvetett költségek éves szinten ugyan csökkentek, csak az utolsó időszakban torpant meg ez a trend és csapott át emelkedésbe. Úgy tűnik, hogy a társaság minden eredményt rontó tényezőt a negyedik negyedévre hagyott.
A piac feltehetően számolt a Keramika Horni Bríza részvénycsomagja átértékelésével. A Zalakerámia hozzávetőlegesen 1 milliárd forintot írt le a Keramika részesedése után, amit egyébként az idén januárban értékesített is (további veszteségekkel, amik azonban csak az idei eredményt rontják majd).
A Keramika leírását nem számolva is jelentős mértékben elmaradt a társaság a piaci konszenzustól, hiszen a várt éves 300 millió forint veszteség helyett 1,6 milliárdot halmozott fel. Ebből 1 milliárd a Keramika számlájára írható, ami azonban nem sokat javít az összképen.
Az árfolyamveszteség tovább nőtt, az év végén 1,6 milliárd forintot tett ki, gyakorlatilag megduplázódott. Ennek nagy része, 1,43 milliárd a konzorciális hitelen keletkeződött, amiből 8 millió forintnyit januárban már törlesztett a cég.
Mindezek eredőjeként a Zalakerámia éves szinten 1,48 milliárd forintos veszteséget termelt, ami 2 millióval több, mint az 1999-es veszteség.
A társaság 4 milliárd forint készpénzállománnyal zárta az évet. Ez azért érdekes, mert a január folyamán végrehajtott tőkeemelés további 1,7 milliárddal növelte azt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.