Nem csak a vállalati túlélés egyik kulcsa: három területen dübörög igazán a mesterséges intelligencia – így rajzolja át a gazdaságot 2030-ig
Tíz év múlva azok a vállalatok már nem lesznek versenyképesek, vagy addigra meg is szűnnek, amelyek nem élnek a mesterséges intelligencia (MI) vagy a kvantumszámítás által kínált előnyökkel – figyelmeztetett Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország vezetője. A közelgő Future IT konferencia előadója szerint az IBM vonatkozó globális adatai önmagukért beszélnek: saját munkaügyi folyamataik 93 százalékát már az MI váltotta ki, dollármilliárdos megtakarítást eredményezve.
Ahol a mesterséges intelligencia ereje láthatóvá válik
A szakember szerint a hazai piacon az MI elsősorban három területen mutatja meg erejét: a back-office folyamatokban, az értékesítésben és a szoftverfejlesztésben. Ezeken a frontokon a hatékonyság növekedése már most mérhető.
Az MI térnyerése nemcsak új lehetőségeket, hanem felelősséget is hoz.
Az egyre komplexebb megoldások megkövetelik a megfelelő governance platformokat, amelyek biztosítják a modellek megbízható működését, az adatbiztonságot és a szabályozásoknak való megfelelést – emelte ki Pikéthy.
A szakember szerint az igazi áttörést
- a mesterséges intelligencia
- és a kvantumszámítástechnika
egymásra találása hozhatja el. Az IBM nemcsak fejleszti, hanem integrálja is ezeket a rendszereket, így a kvantumtechnológia már ma is képes túlszárnyalni a szuperszámítógépeket. A HSBC például 34 százalékkal pontosabban tudja előre jelezni a kötvények piaci árát kvantumalapú megoldással. A kvantumszámítás az anyagtudománytól a gyógyszeriparig forradalmi áttöréseket hozhat – ez nemcsak hatékonyabb gazdaságot, hanem hosszabb, egészségesebb életet is jelenthet – tette hozzá Pikéthy Árpád.
Keretet ad a változásnak az MI-stratégia
A magyar kormány 2030-ig szóló Mesterséges Intelligencia Stratégiája egy évente frissülő, végrehajtás-orientált keretrendszer – mondta a Future IT-t szervező Urbán Zsolt, az ICT Global vezetője. Hozzátette:
A stratégia alapozó pillérei a szabályozás és biztonság, az infrastruktúra, az oktatás és kompetenciafejlesztés, az adatgazdaság, a kutatás-fejlesztés és az alkalmazások elterjesztése. A célok három fókuszterület köré szerveződnek: MI a társadalomért, MI a technológiáért és MI az üzletért.
A dokumentum nemcsak irányokat, hanem konkrét mérőszámokat is tartalmaz:
- 15 százalékos GDP-növekedési hozzájárulást várnak az MI-től 2030-ig,
- 26 százalékos termelékenységjavulást a vállalati szektorban,
- egymillió munkavállaló átképzését magasabb hozzáadott értékű, MI-támogatott pozíciókra,
- 40 petaflops számítási kapacitás elérését,
- valamint azt, hogy a kkv-k 40 százaléka aktívan használjon MI-megoldásokat.
A stratégia szerint legalább három MI-értékláncú, zöldmezős beruházás valósulhat meg a következő öt évben, és 2,5 millió ember részesülhet MI-támogatott oktatásban. Az ügyintézés 60 százalékának digitalizálása és az egészségügyi MI-szolgáltatások elterjedése szintén nemzeti cél. Ez a keretrendszer nemcsak a technológiáról, hanem a társadalom átalakulásáról szól – a közös cél az, hogy az MI a magyar gazdaság hajtóerejévé váljon – hangsúlyozta Urbán Zsolt.
Most jön csak a valódi értékteremtés
„Túl vagyunk az MI-hype csúcsán, most dől el, ki tud valódi üzleti értéket teremteni” – fogalmazott Szabó Péter, a Kontron Hungary ügyvezetője. A szakember szerint a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazása most lép a racionalizáció szakaszába: az „elsők közt lenni bármi áron” korszakát a megtérülés, a hatékonyság és a szervezeti beágyazottság kora váltja.
A Kontron saját AI Pilot Keretrendszerével segíti ügyfeleit abban, hogy gyorsan és költséghatékonyan tesztelhessék MI-ötleteik életképességét. „A nem kellően körültekintő befektetések akár ronthatják is a versenyképességet – most jött el az ideje a felelős, célzott fejlesztéseknek” – tette hozzá Szabó.
A technológiai érettség, a digitalizáció szintje és az alkalmazkodási képesség határozza meg, ki tud sikeresen élni az MI adta lehetőségekkel – nem a vállalat mérete.
Nem az a kérdés, hogy elveszi-e az MI a munkát, hanem az, hogyan tudja átalakítani azt. A jövő munkavállalója nem az MI helyett, hanem az MI-vel dolgozik majd
– fogalmazott. Szabó szerint 2030-ra az MI minden iparág természetes része lesz, és a nagy nyelvi modelleket felváltják a specializált, autonóm alkalmazások, amelyek új piacokat és szolgáltatási formákat nyitnak meg. Ugyanakkor a döntések felelősségét az embernek kell viselnie: „Az MI lehet partner, de nem döntéshozó.”
Közös nevező: tudás, felelősség, stratégia
Akár az IBM technológiai innovációit, akár a Kontron üzleti adaptációs tapasztalatait nézzük, a közös pont egyértelmű: az MI ma már nem a jövő, hanem a versenyképesség alapfeltétele. Magyarország 2030-as MI-stratégiája keretet és irányt ad ehhez a fejlődéshez, a vállalatok feladata pedig az, hogy a technológiai lehetőségeket stratégiai előnnyé formálják.
Az MI nem cél, hanem eszköz – de ha jól használjuk, új korszakot nyithat a magyar gazdaságban
– foglalta össze az ICT Global vezetője, Urbán Zsolt.
