A meglehetősen széles sávban ingadozó elemzői becslésektől elmaradó eredményt produkált a tavalyi év utolsó három hónapjában a Mol Rt., a három üzletcsoport közül kettő is negatív meglepetést tartogatott.
Az év végén már gyengülő dollár és olajár, valamint a meleg tél nyomán a piac abban bízott, hogy a gázüzlet éves vesztesége nem haladja majd meg a százmilliárd forintot. Ehhez képest az utolsó negyedévben 36,2, éves szinten pedig 117,1 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a Mol. Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója a társaság tájékoztatóján ezt a betárolt gázra elszámolt értékvesztéssel indokolta. Tény, hogy az év végén 17,9 milliárd forintnyi értékvesztést számoltak el a betárolt, de még nem értékesített gáz után, miközben szeptember végén 13,9 milliárdot.
Szintén kellemetlen meglepetés volt a piac számára az, hogy a feldolgozás és kereskedelem üzletág az év első kilenc hónapjában elért 78,6 milliárd forintos üzleti eredményhez csak 7,4 milliárdot tudott hozzátenni az esztendő hátralevő részében. Ennek magyarázata részben az, hogy a szegmens 3,8 milliárdnyi létszám-leépítési céltartalékot képzett az utolsó negyedévben, másrészt a kiskereskedelmi shoptermékek esetében is kedvezőtlen fordulat állt be.
Ezen termékek árrése ugyanis az első kilenc hónappban még 38 százalékos növekedést mutatott, ami éves viszonylatban 30 százalékra mérséklődött. A szegmens ettől függetlenül -- főként a kedvező finomítói árréseknek köszönhetően -- jól teljesített, piaci részesedését a Mol meg tudta őrizni, sőt az üzemanyag-kiskereskedelemben növelte azt.
A kutatás-termelés üzletág igen erős negyedévet zárt. Itt jótékonyan hatott a magas világpiaci olajár, és beértek a Mol költségcsökkentő programjának gyümölcsei is. E szegmens az utolsó negyedévben termelte ki az éves 96,4 milliárdos üzemi eredmény több mint harmadát, igaz, ebben több rendkívüli tétel segített.
A társaság felszabadított 5,4 milliárdnyi céltartalékot, melyet várható mezőfelhagyási költségeire képzett, s az egyiptomi érdekeltség eladásából származó 1,8 milliárdos bevétel is gyarapította az eredményt.
Összességében nézve először fordult elő, hogy egy magyar vállalat árbevétele elérje az egybillió forintot. A Mol nem szabályozott üzleteiben az EBITDA 117 százalékkal nőtt 208 milliárd forintra, ami impozáns, 26 százalékos EBITDA-rátát jelent.
A gázüzlettel együtt ugyanezen két szám 100,7 milliárd forint, illetve 10 százalék. A Mol az utolsó negyedévben 3,5 milliárdos veszteséget termelt, annak ellenére, hogy a pénzügyi eredmény terén látványos változás állt be: az utolsó három hónapban már a dollár esése és a TVK-részvények nyereséges eladása miatt pozitív volt a szaldó. A tavalyi szerzemények közül a TVK év végi vesztesége 2,4 milliárddal rontotta a Mol negyedéves teljesítményét, a Slovnaft viszont 3,2 milliárdot tett hozzá.
Éves szinten a Mol üzleti eredménye a gázüzlet nélkül számolva 160 milliárd forintra nőtt, ennek 60 százalékát külső tényezőknek köszönheti a cég, 40 százalékát viszont a növekedésnek és a hatékonyság javulásának. A gázveszteség miatt a nettó eredmény végül mindössze 19,5 milliárd forint lett.
Érdekes apróság, hogy a társaság tualjdonosi szerkezetében a kisbefektetők aránya 0,9-ről 0,5 százalékra csökkent, azaz a lakosság közel fele eladta Mol-részvényeit az év végén.