Takarékszövetkezeti biztonsági alap

Hamarosan megegyezés születhet a Pénzügyminisztériummal (PM) arról: az állam -- a banki konszolidáció mintájára -- lemond az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (Otiva) juttatott 7,1 milliárd forintnyi hitelkonszolidációs államkötvény visszafizettetéséről -- nyilatkozta Szőke András, az Otiva ügyvezető igazgatója.
Mint közölte, eddig négy (nem más intézménybe beolvadó) takarékszövetkezet értékelte úgy le alaptőkéjét, hogy az az Otivától kapott támogatást is érintette. Az ebből eredő vagyonvesztés 3,2 milliárd forint.
Az Otiva nem mond le a pénzről, az érintetteknek egyszer vissza kell fizetniük azt -- szögezte le Szőke. Ennek módját, ütemezését viszont még nem dolgozták ki -- ismerte el.
Az integráció áprilisra tervezett közgyűlésén a szövetkezetek meghatározzák a bajba jutó tagok megsegítésére szolgáló közös biztonsági alap minimális méretét. Ez az integráció korrigált mérlegfőösszegének 2 százaléka lesz, amelyet likvid eszközökben tartanak -- jelentették be a szövetkezeti integráció (OTSZ) tájékoztatóján. Számításunk szerint így az alap forrása 3-4 milliárd forintra rúg majd.
A közgyűlésen módosítják az OTSZ integrációs szerződését is, pontosítva a belső prudenciális szabályokat, az eddiginél jobban hangsúlyozva a kockázatközösségre vonatkozó együttműködést. Az Otiva előzetes beavatkozási jogot kap a válság felé tartó takarékszövetkezeteknél.
Továbbra is kérdés, hogy a takarékszövetkezeti reformokat a hitelintézeti törvény (hptv.) újabb módosításában rögzítik, vagy (amint az az Országgyűlés ez év júniusra vonatkozó törvényalkotási menetrendjében olvasható) külön szövetkezeti hitelintézeti jogszabály születik majd. Ez attól függ, hogy a nemrég megszületett szövetkezeti törvény eltéréseit a hitelintézetek helyzetéhez képest a hptv.-ben "ki lehet-e küszöbölni", vagy ehhez új jogszabály kell.
Az integráció 175 tagjának együttes mérlegfőösszege tavaly év végére elérte a 444,1 milliárd forintot, ami 18,5 százalékos növekedés -- közölte Szőke. Az együttes saját tőke 19,7 százalékkal bővült, s 30,1 milliárdra rúgott decemberben. 123 takarékszövetkezet már eleget tesz a 100 milliós saját tőke követelményének.
A 168,9 milliárdos hitelállomány bővülésében döntő szerepet játszott a lakossági kihelyezések közel 60 százalékos növekedése. Tavaly szeptember végén az integráció részesedése a banki lakossági hiteleknél 20 százalékos volt a teljes piacon. Ezen belül az OTSZ-tagok lakáshiteleinek állománya 31,3 milliárd, ami 122 százalékos növekedés egy év alatt. A betétállomány 20 százalékkal, 396,2 milliárd forintra nőtt.
Az integrált takarékszövetkezetek 2000-ben 3,42 milliárd forint adózott eredményt értek el, szemben az egy évvel korábbi 2,79 milliárddal -- tudtuk meg. Az előrelépés elsősorban a jutalékbevételek bővülésének és a 7-800 millió forintnyi egyszeri céltartalék-felszabadítási lehetőségnek köszönhető.
Az integráció csúcsintézménye, a Takarékbank (Tb) tavaly 119 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 460 millió forint adózott eredménnyel zárt a nem auditált számok szerint -- jelentette be Hernádi Zsolt vezérigazgató.
Tavaly az utolsó négy hónapban már a Tb üzemi eredménye is pozitív volt, de a nyereség döntő része a fiókértékesítéseknek és a leányvállalatok osztalékbevételeinek köszönhető (a Lombard Lízing 580 millió, a Takarékbróker 360 millió forint adózott profittal zárt). A Fundamenta lakástakarék és a Takinfo vesztesége miatt viszont a Tb többlet-céltartalékolásra kényszerült.
Hernádi szerint nincs döntés arról, hogy a Tb 72 százalékos többségi tulajdonosával, a DG Bankkal együtt esetleg önálló jelzálog-hitelintézetet alapítana itthon.
Rámutatott: jelentős a felfutás a takarékszövetkezetek önálló jelzálog-hitelezésénél, s a piac túl van a lakáshitelek nagy fellendülésén. Bár az önálló jelzálogbankok magas forrásoldali állami támogatása kétségtelenül vonzó, kérdés, hogy érdemes-e hárommilliárdos beruházással önálló bankot létrehozni, ha esetleg két éven belül megváltozik a támogatási rendszer -- mondta.