Nem lesz OTP--Postabank házasság

Nem lesz OTP Bank--Pb házasság. A legnagyobb hazai pénzintézet ajánlata csak az ottani részvényesek érdekeit tükrözte, a Pb értékesítését koordináló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. számára nem volt megfelelő -- jelentette be a kormányülés után Borókai Gábor szóvivő.
Információnk szerint a felek tárgyalásainak utolsó szakaszában az OTP Bank a tisztán üzleti megfontolásai alapján közel 30 milliárd forint vételárat ajánlott (igaz, szóban és nem írásban). Ez azonban nem egyezett az állami -- nyilvánvalóan magasabb -- elvárásokkal.
A kabinet így tegnap megbízást adott a pénzügyi és gazdasági tárcának, illetve a Miniszerelnöki Hivatalnak: készítsék el a Pb "ésszerű hasznosítására" vonatkozó koncepciót. Az erről szóló előterjesztés még márciusban megszülethet.
A kormány eredetileg azért akarta az OTP-nek eladni a Pb-t, mert az eddigi vevőjelölt az egyetlen hazai tulajdonban lévő, nem állami hitelintézet -- mutatott rá a kormányszóvivő. Az ügylet kútba esésével a társaságot más hazai pénzintézetnek sem kívánják eladni -- tette hozzá.
Az OTP Bank tudomásul vette a kormány döntését -- közölte a társaság. Mint emlékeztettek, elismert pénzügyi, jogi és könyvvizsgáló tanácsadókkal közösen állították össze árajánlatukat. Ez figyelembe vette a Pb 2000. szeptember 30-i mérlegét és eredménykimutatását, a bank fedezett és fedezetlen kockázatait, a Pb középtávú eredménytermelő képességét és az OTP-csoportba való integrálásának szinergiahatásait.
Az idén február 19. és március 2. között elvégzett második átvilágítás nem módosította lényegesen a Pb-ről kialakított képet. Az OTP Bank számításai nem igazolták az ÁPV Rt. tanácsadóinak a Postabankra vonatkozó ármeghatározását -- mutattak rá. Az OTP a jövőben is megvizsgál minden lehetséges akvizíciót, de ezt továbbra sem tekinti alapfeltételnek stratégiája megvalósíthatóságát tekintve.
A Pb üdvözölte a kormány döntését, mivel -- mint fogalmaztak -- ezzel lezárult a privatizációval kapcsolatos, szükségszerűen bizonytalan időszak. Kérdés azonban, hogy az ezután következő periódusban ki irányítja a bankot. Információnk szerint ugyanis Auth Henrik vezérigazgató csak az április 13-i közgyűlésig kíván posztján maradni (utána várhatóan a jegybank alelnökeként folytatja).
Kérdés, hogy a pénzintézetnek történő értékesítés elvetése kizárja-e azt is, hogy -- mint egyes hírforrások felvetették -- a Pb a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerüljön. Úgy tudni, az MFB még nem kapott információt arról, hogy hozzá kerülne át a Pb.
Arra viszont máris van jel, hogy a fejlesztési bank szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a Magyar Posta Rt.-vel -- értesültünk. Az MFB ugyanis (nem szervezőként) egyike azon bankoknak, amelyek konzorciális hitel nyújtására ajánlatot tettek a korszerűsítései, fejlesztései miatt kölcsönt kereső postának. A témáról most folynak az egyeztetések.
Megfigyelők a leginkább valószínű forgatókönyvként említik, hogy a Pb a Magyar Postához kerül. Mint emlékezetes, múlt pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter már a két cég közti "szorosabb kapcsolat" lehetőségét vetette fel.
A kormány a múlt héten áldását adta a hírközlési törvény módosítására. Ennek nyomán a hitelintézeti törvény korlátozása is hatályát vezstheti. Tehát nem pénzintézeti tulajdonosnak is lehet akár többségi tulajdona is egy bankban. A posta emellet többször is kinyilvánította: szeretne pénzintézeti jogosítványokat, elsősorban a pénzforgalom bonyolítása céljából.