A befektetési alapok hozama után -- szemben az árfolyamnyereséggel -- a magánszemélyeknek továbbra sem kell személyi jövedelemadót fizetni, így célszerű a portfóliók egy részét alapokba helyezni -- indokolta a két új konstrukció indításának hátterét Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő munkatársa. A Concorde Kötvény és a Concorde Részvény Alap jegyzési eljárására 2001. március 19--21-e között kerül sor, az ezt követő egy hónapon belül a kötvényalapnál egymilliárd, a részvényalapnál pedig mintegy kétmilliárd forintos nettó eszközértékkel számolnak.
A befektetési stratégiáknál az alapok 30 százalékban a típusnak megfelelő külföldi kibocsátású értékpapírba is invesztálhatnak. Ez inkább a részvényeknél lehet szempont, a magyar mellett a cseh és a lengyel tőzsde is szóba jöhet.
A befektetési jegyek váltása ingyenes lesz, visszaváltáskor 500 forintos a forgalmazási jutalék. A kötvényalapnál két munkanapon belüli visszaváltásnál 2, a részvényalapnál öt munkanapon belüli eladásnál 5 százalékos büntetőjutalékot számítanak fel.
Az alapkezelő díja a piaci átlagnál alacsonyabb lesz, a Concorde Kötvénynél 1, a Concorde Részvénynél 1,5 százalék. A letétkezelői feladatokat a Raiffeisen Bank látja el. A választott benchmarkok megfelelnek a befektetés jellegének, a teljesítményt a kötvényalapnál a MAX Composite-hoz, a részvényalapnál a RAX-hoz lehet mérni.
Az alapkezelő tervei között szerepel egy nemzetközi részvényalap indítása is, ami a fejlett európai és az észak-amerikai piacokon invesztál majd.