Miért választja egy mid-cap a kamatozó részvényt?
Április 9-én, piaczárás után tette közzé a Delta Group, hogy a középtávú stratégiájában megfogalmazott 6 milliárd forintos tőkebevonási céljának megvalósítása során – a korábbi 2 milliárd forintos kamatozó részvény kibocsátását követően – újabb mérföldkőhöz érkezett: a megállapodás értelmében az MFB magántőkealap 2 milliárd forint értékű ázsiós tőkeemelést hajt végre. Ennek hátteréről kérdeztük Bodzási Gergelyt, a Delta Group Nyrt. gazdasági vezérigazgató-helyettesét.
Kamatozó részvények
Ritka madár a BÉT-en a kamatozó részvény, miért ezt a konstrukciót választották?
A befektetők előtt ismert, hogy a hosszú távú vállalati növekedési stratégiánk akvizíciós programjához piaci forrásbevonásokat valósítunk meg. Az összeg (kibocsátásonként 2 milliárd forint) nagyságából is adódik, hogy ez intézményi befektetői kategória. Mi és a hozzánk hasonló mid-cap méretű tőkepiaci vállalatok tapasztalják, hogy számukra évek óta igen szűk a növekedésükhöz szükséges szabad piaci forrás, ami korlátozza a forrásbevonás technikáját. Tehát
a kibocsátás mikéntje ma nem a vállalat szándékától függ, hanem a befektetőktől.
Ezért valósult meg eddig zárt körben, kamatozó részvények eladásával a forrásbevonásunk. Másrészt, az is stratégiai célunk, hogy emeljük az intézményi befektetői részarányt a vállalat tulajdonosi struktúrájában, ami most 19 százalék körüli értékre nőtt. A kamatozó részvényekkel megjelenő tulajdonosok azonban a részvényarányuknál jóval kisebb szavazati arányt kaptak, emiatt a közgyűlési döntésekre gyakorolható hatásuk is alacsony.
Nem jelent kockázatot a fix kamat, tekintettel a kamatcsökkentési várakozásokra?
Erre egyértelmű a válaszunk: nem. A befektetővel egy piaci alapú kamatkonstrukció jött létre, amely a befektetői és a Delta Group elvárásainak kompromisszuma. A vállalat nem szeretett volna a kamat mellett osztalékfizetésre is jogot adni a befektetőnek, amely drágította volna a forrásköltségét, ez pedig a befektető hozamelvárását növelte. Egyébként, ha megnézzük az állampapírpiaci hozamokat (12 hó, 3 év, 5 év, 10 év), az nem tükröz kamatcsökkenési várakozást. Ellenben egy esetlegesen csökkenő kamatkörnyezetben – vagy csökkenő kamatvárakozások mellett – is vannak rendelkezésre álló megoldások a kamatterhek mérséklésére, mint például a kamat-SWAP-ügylet vagy a kibocsátói call opció megnyílását követően a refinanszírozás.
A tőkebevonási tervben szereplő harmadik kétmilliárd esetében ugyanerre a konstrukcióra számíthatunk, vagy újabb instrumentummal lepik meg a piacot?
A Delta Group tőzsdei jelenléte óta folyamatosan vizsgáljuk, hogy milyen mértékű tőkepiaci forráslehetőség érhető el számunkra. A tapasztalatunk eddig az, hogy a hazai mid-cap tőzsdei cégek ma nincsenek a hazai befektetők fókuszában, ami nem vállalati, hanem piacspecifikus probléma. A hazai befektetők a blue chip papírok mellett nem keresik a mid-cap lehetőségeket. Emellett
a mid-cap, és például az IT-részvények értékeltsége is jóval elmarad a régiós társaiktól, például a lengyel papírokétól.
De úgy véljük, ha megvalósul a Delta Group növekedési programja, és méretet váltunk, valamint javul a szektorunk, illetve a mid-cap társaságok megítélése, akkor mi is választhatnánk törzsrészvény-kibocsátást vagy vállalatikötvény-kibocsátást, amiben ma szintén ebben a vállalati méretben és forrásigényre nincs befektetői nyitottság.
Az utolsó gyorsjelentésből az tűnt ki, hogy távolodtak a tavaly frissített stratégiai céljaiktól, mi ennek az oka?
Az idei első féléves számaink valóban elmaradtak a tervezettől, aminek alapvető oka, hogy amikor az éves tervet készítettük, már előrehaladott akvizíciós tárgyalásaink voltak, amelyek miatt a cégfelvásárlások hatásával is terveztünk. Azonban a tervezettnél lassabbak ezek a folyamatok, emiatt az akvizíciók bevételi hatása elmaradt, szemben a költségekkel. Az éves tervszámunkban a közzétett vezetői beszámolóban korrigáltuk, és a 30,6 milliárd forintos bevételi terv véleményünk szerint a core tevékenységünkből tartható lesz az év zárásakor is. Összességében nem térünk le a növekedési pályáról, csak az akvizíciós program megvalósulásának üteme gyakorol hatást a rövid távú eredményeinkre.
Milyen horizonton remélhetnek a befektetők osztalékot?
A befektetők számára a hosszú távú növekedési stratégiánkkal nem egy osztalékfizetési, hanem egy növekedési jövőképet mutattunk be, amit elsősorban akvizíciókkal kívánunk elérni. Az ehhez szükséges forrásbevonások növelik az eladósodottságot, míg az ezt kitermelő jövedelem később jelenik meg az eredményünkben. Emiatt az eladósodottsági szintünk rövid távon romlik, amit minden tőzsdei beszámolónkban jelzünk. A vállalat méretváltása miatt vállaljuk a rövid távú eladósodottságot, ami normalizálódik majd, és amikor az eladósodottsági szintünk a jövedelemszintünkhöz viszonyítva eléri az elemzők által egészségesnek tartott 1 vagy 1 körüli nettó adósság per EBITDA (Net Debt/EBITDA) értéket, akkor merülhet fel az osztalékfizetés. Addig az adósságszolgálatra megy el a keletkező jövedelem. Várhatóan ezt a szintet 2029-ben közelíthetjük meg.
