Lemondtak a diákhitel-tanácsadók

Lemondott a diákhitelprogram két brit tanácsadója, miután nem értenek egyet a finanszírozás módjában tervezett változtatásokkal -- jelentette tegnap a Financial Times.
A magyar diákhitelek rendszere először tett volna lehetővé magánfinanszírozás mellett jövedelemtől függő törlesztést -- indokolta a Világgazdaság érdeklődésére Nicholas Barr, a London School of Economics tanára, miért nevezték kollégájával, Iain Crawforddal a "világ legjobb modelljének" a magyar szisztémát.
Jövedelemarányos törlesztést eddig csupán Ausztráliában, Új-Zélandon és Nagy-Britanniában alkalmaztak, ám mivel a kölcsönök harmadát a hiteligénylők sohasem fizették vissza, a finanszírozásba közösségi forrásokat kellett bevonni.
Mivel a külföldi tapasztalatok szerint a finanszírozásra felhasználható állami források korlátozottak, a szakértők attól tartanak, hogy a keretek kimerülése miatt többen kiszorulhatnak a rendszerből. A két kutató szerint a finanszírozás költségvetési problémákat is okozhat majd.
Mint ismert, a kormány úgy tudta a Diákhitel Központ által kiszámított kamatszintet 14,8-ről 9,5 százalékra szorítani, hogy átvállalta a működési költségek finanszírozását, illetve megtiltotta, hogy a kamatban a kockázati felárat érvényesítsék. A piaci szereplők szerint erre csak akkor van mód, ha ezt a költséget is átvállalja a költségvetés, ami viszont a hitelek befagyásakor -- a nemzetközi számok analógiájára alapozva -- rendkívül komoly mértéket ölthet.
Az Oktatási Minisztérium tegnap átadta a Diákhitel Központ Rt.-t a Postabanknak. A tranzakció adásvétel útján történt, a DHK-részvényekért a bank a 100 milliós törzstőke, illetve az üzleti érték alapján megállapított árat fizetett, ám az összeget nem hozták nyilvánosságra.
Információink szerint a Postabankban gőzerővel folyik a hitel feltételeinek újragondolása, bővebb tájékoztatást a jövő hétre ígérnek. A bank lapunkhoz eljuttatott szűkszavú válaszából az már kiderült: a DHK forrásszerzését az elsősorban az Államadósság Kezelő Központ közreműködésével oldanák meg, a bank a folyamatban semmiképp sem lesz domináns szerepben.
Mindennek tükrében úgy tűnik, nem tartható tovább a kormánydöntés azon érve, amely szerint a Postabank bevonásával olcsóbbá válhat a DHK forrásszerzése. A Magyar Bankszövetség főtitkára, ifj. Nyers Rezső lapunknak korábban adott nyilatkozatában már jelezte: a Postabank átlagos forrásköltsége a korábbi évek gazdálkodása következtében fizetendő "bizalmi prémium" miatt ma még magasabb, mint a piac által régóta stabilnak tartott több versenytársé.