Nem véletlen, hogy a Microsoft az experience, magyarul tapasztalat szó rövidítését, az XP-t választotta a Windows operációs rendszer hivatalosan októberben debütáló új verziójának elnevezésére. A korszakalkotónak szánt termék -- számos előzetes tesztelő szakember véleménye szerint -- valóban új tapasztalatot nyújt a felhasználónak. Állítják, ez az eddigi legjobb Windows: megbízható, gyors és könnyű használni, vagyis olyan lett, amilyennek már elődjeit is szánták -- a kritikusok szerint jórészt sikertelenül.
Az XP tapasztalt szoftver, egyesül benne a Microsoft két, eddig külön szálon futó fejlesztési iránya. A Windows NT 1993-as megjelenése óta a magán- és a vállalati felhasználók számára külön szoftvereket ajánlott a cég. Az NT folytatása lett a Windows 2000, míg az otthoni számítógépekben a Windows 95-öt a 98, majd a Me nevű verzió követte. A "nagyfogyasztói" vonulatnál elsősorban a robusztusságra és a menedzselhetőségre, az otthoni PC-k esetében a multimédiás jellemzőkre tették a nagyobb hangsúlyt. A Windows XP viszont nem csak új verzió, de ötvözet is.
Egy új Windows megjelenésének súlya mára óriásivá nőtt. Az ezzel az operációs rendszerrel működő számítógépek világszerte elsöprő többségben vannak, még akkor is, ha az utóbbi időben a kiszolgálógépek oldalán vesztettek nagy piaci előnyükből. A Microsoft ebben a helyzetben az internetes világ és az elektronikus kereskedelmi világpiac gyújtópontjában van. Mint az egyik legnagyobb amerikai vállalat, lépéseinek elkerülhetetlenül hatása van a világ első számú és mára teljesen behálózott gazdaságára. Mérete és piaci befolyása, illetve üzletpolitikája és termékfejlesztési eljárásai miatt trösztellenes per folyik ellene, melynek kimenetele korántsem biztos, de mindenképpen érinti az XP bevezetését is.
A felhasználók szeretik utálni a Microsoftot. Monopóliumnak és mammutnak tekintik, termékeinél -- szerintük -- jobbat is lehet kapni a piacon, mégis újra és újra frissítik a verziókat. Az XP, ha elődei példájából indulunk ki, sikerre van ítélve annak ellenére, hogy már megjelenése előtt közellenségnek titulálja a felhasználók egy része és a piaci versenytársak egyaránt.
Legnagyobb ellenérzést az aktiválásnak nevezett technológia várható megjelenése váltotta ki. Az XP első installálásakor ugyanis automatikusan létrejön egy adatbázis, mely az adott hardver tulajdonságait rögzíti. Ez elraktározza -- például -- a konfigurációban alkalamzott videokártya, merevlemez, hangkártya és más alkatrészek egyedi jellemzőit. Mivel alig létezik két teljesen egyforma számítógép, ez az adatsor szinte a PC-t azonosító ujjlenyomatként is értelmezhető. Ráadásul az adatsor matematikai algoritmusként tárolódik, ami az egyedi azonosítás képzetét csak növeli.
Az aktiválás telefonon keresztül is lehetséges, de interneten keresztül a legkényelmesebb, vagyis az XP 30 napos bevezető, "anonim" használata után a világhálós csatlakozás ajánlott. Az egyszer már aktivált Windows XP-t egy másik számítógépre installálni nem lehet anélkül, hogy a Microsoft arról tudomást ne szerezzen.
Elképzelni is nehéz, mekkora cég lenne a Microsoft, ha szoftvereit eddig nem tudták volna ingyen másolni. Mindenesetre a Windows XP-vel most ezt szeretnék elérni, a vásárlók ugyanis a szerzői jogok értelmében egy szoftvert csak egyetlen gépen állíthatnak munkába törvényesen. Az XP tesztelése során azonnal kémkedéssel vádolták meg a Microsoftot. A cég álláspontja szerint a megoldás nem számít beavatkozásnak, mert a Microsoft nem látja a felhasználók hardvereinek adatait, csak az azokból képzett kódot. Nagyobb probléma viszont az, hogy számítógépeikben a technológiai fejlődést kicsit is követők elég gyakran cserélgetik a különböző hardverelemeket, őket pedig aligha lehet azzal büntetni, hogy egy új processzor vagy akár hangkártya behelyezése után az operációs rendszert újra megvegyék.
A felháborodás az utóbbi hetekben -- az internetnek köszönhetően -- világméretűvé duzzadt. A Microsoft egyrészt jelezte, hogy az XP jogos tulajdonosai telefonon vagy az interneten kérhetik az újraaktiválás lehetőségét, másrészt az utolsó pillanatokban még enyhítettek a "PC-ujjlenyomatban" érintett hardverelemek listáján. A kedélyek most csillapodni látszanak, de az aktiválást továbbra is egy rossz világ problémájára adott hasonlóan rossz megoldásként értékelik, és fogyasztóvédelmi panaszok sokaságára lehet számítani.
Az elmúlt hetek híreszteléseivel ellentétben nem valószínű, hogy a Microsoft trösztellenes perét elindító amerikai kormányzat az XP október 25-re tervezett bevezetését megpróbálja meggátolni. A helyzet érdekessége ugyanis, hogy a perben felhozott vádak esetleg az XP-re is érvényesek, végső döntés hiányában azonban megalapozottságuk kétségbevonható. Nem dőlt el, hogy a szoftveróriás a monopolhelyzetével visszaélt-e, amikor a Windows és internetböngésző programja közötti szálakat szorosra fonta. A Windows XP-be ugyanakkor már nem csak a böngészők, de -- például -- hanganyagok lejátszását és az internetes chatet biztosító kiegészítők is hasonlóan beolvadnak. A cégnek most jól jön, hogy eddig nem született egy esetleg számára kedvezőtlen végső ítélet, ennek fényében legutóbb beadott fellebbezése nem meglepő húzás.
Időközben a Microsoft üzletpolitikáját egészen 1996-ig visszamenőleg érintő vád a böngészők piacán szinte értelmetlenné vált, mert a verseny a szoftveróriás oldalára eldőlni látszik. Nem csoda, hogy a Windows XP hasonló tulajdonságait a versenytársak élesen bírálják, hasonló "bedarálástól" tartva. Az Eastman Kodaknak az utolsó pillanatban sikerült változtatásokat elérni a szoftverben, az XP különböző kiegészítői programjai miatt viszont továbbra is monopolhelyzetének visszaélésével vádolja a céget -- például -- az AOL Time Warner és a Real Networks. A kulcskérdés az, hogy a Windows XP installálása után mi jelenik meg a monitoron. Az induló oldalon felsorakozó Microsoft-programok sokasága közé szeretne bekerülni minden más gyártó is, hiszen a készen kapott beállításokon a számítástechnika iránt kevésbé érdeklődő felhasználó aligha fog változtatni.
Az amerikai kormányzat visszafogottabb hangneme ugyanakkor nem meglepő. Szakértők egybehangzó becslése szerint a Windows XP piacra dobásától az egész technológiai szektor lendületet kaphat, különösen a hardver- és szoftveripar lábra állását segítheti. A tavalyról áthúzódó dotcomhullámvölgy közepette ugyanis az idei első hat hónapban előfordult az, amire régen nem volt példa az iparág történetében: először az Egyesült Államokban, majd világszerte -- éves szinten -- csökkent az eladott személyi számítógépek száma. Az XP megjelenésének elhalasztása amerikai cégek ezreinek döntené romba idei üzleti tervét. A Microsoft 6,6 milliárd dolláros éves bevételében a Windows mintegy 35 százalékot képvisel, de további dollármilliárdokat jelent az azt forgalmazó hardvergyártóknak és a Windows-alapokra fejlesztő szoftvercégeknek. Ezt az áldozatot a jelenlegi gazdasági helyzetben Washington nem hozhatja meg akkor sem, ha -- szakértők szerint -- csak a Microsoft monopolista törekvéseinek megzabolázása gerjeszthetne igazi versenyt az iparágon belül.
A Windows XP fontosabb újdonságai között lesz például a mozgókép- és fotószerkesztő, a chat-, a CD-s és DVD-s anyagokat előkészítő program, vagy a beépített tűzfal. Ezek a lehetőségek várhatóan gerjeszteni fogják a digitális fényképezőgépek és videók iránti keresletet is. A különböző hardvergyártók szintén előre dörzsölhetik a tenyerüket, a Windows XP használatához várhatóan sokaknak frissíteni kell majd gépeiket. A minimális követelményeket a Microsoft 233 megahertzes Pentium processzorban és 64 megabyte-os RAM memóriában határozta meg, de a tesztelések során egyértelművé vált, hogy az XP valójában Pentium III-as vagy nagyobb processzorokkal és legalább 128 megabyte RAM-memóriával kel csak életre.