Ismét veszteséggel zárta az első fél évet a Postabank. Kormányzati körökből származó értesüléseink szerint az előzetes, nem auditált adatok szerint a veszteség nagysága elérheti akár az egymilliárd forintot is.
A bank vezetői ugyanakkor cáfolják, hogy ekkora deficitről lenne szó. Hegedűs Gyula vezérigazgató lapunknak elmondta: a végső szám lényegesen kedvezőbb az előző menedzsment által ez évre tervezett eredmény időarányos részénél, s nagyságrendekkel kevesebb egymilliárd forintnál.
Információnk szerint mindenesetre a jelentős veszteség nem kis szerepet játszik abban, hogy a bank vezetése lobbizni kezdett a kormányzatnál: az állam úgy zárja le a hitelintézettel 1998 végén kötött konszolidációs megállapodást, hogy a Postabanknak ne kelljen befizetnie tavalyi tartozásának utolsó részletét.
A Postabank a mostani könnyítéssel 2,7 milliárd forint befizetésétől mentesül. Mindezt egy július 20-án kelt kormányhatározat szerint ősszel, a 2000. évi zárszámadási törvényben fogják rögzíteni, elszámolni.
Hegedűs Gyula ezzel szemben hangsúlyozta: a konszolidációs szerződés lezárásáról már az előző menedzsment idejében, február óta folytak tárgyalások. A bank jelenlegi vezetése ezeket a megkezdett egyeztetéseket folytatta, vagyis nem a féléves eredmények miatt lobbiztak a tartozás elengedéséért.
A konszolidációs megállapodás szerint a bank eddig negyedévente előre fizette be annak az összegnek az 50 százalékát, amely portfóliójának tisztulása nyomán a korábban megképzett céltartalékokból felszabadult.
A utolsó negyedévi tartozást és a maradékot viszont a banknak csak a következő esztendő elején tartott rendes közgyűlésén kell teljesítenie, azután, hogy az auditált adatok alapján pontosították az összeg nagyságát. Ez tavaly együttesen 2,7 milliárd forint volt, amelynek befizetése tovább rontotta volna a bank eredményét.
Időközben tisztult a kép annak kapcsán is, hogy a Postabank miként kerül át a Magyar Postához. Eszerint azt követően, hogy a közlekedési tárca közel 33 százaléknyi részvényt átad a postának, utóbbi a teljes maradék (azaz mintegy 67 százaléknyi) részvénycsomagra nyilvános vételi ajánlatot tesz.
A postának várhatóan mégsem kerül sokba az ügy, mert az állam (azaz a részvényeket az ajánlatkor majd kezelő közlekedési tárca) nem él majd az eladási lehetőséggel, hanem apportként adja át a nála lévő papírokat. Ily módon a postának csak azt az összesen 0,1 százaléknyi csomagot kell megvennie, ami állami cégeknél, egyéb bel- és külföldi részvényeseknél van.
Az apportálás nem ingyenes szerzés -- hangsúlyozta lapunknak a Postabank vezérigazgatója. Az apportáló tulajdonos Magyar Posta-részvényeket kap a postabanki részvényekért cserébe.
A júliustól megváltozott értékpapírtörvény alapján a Magyar Postának a vételi ajánlat benyújtása előtti 180 nap forgalommal súlyozott átlagárának árfolyama alapján kell megvennie a papírokat. Az árfolyam csak akkor lehet magasabb, ha a posta valamely tranzakcióban drágábban vett banki papírt, vagy határidős ügyletben születtek rá magasabb áron kötések.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.