Ismét veszteséggel zárta az első fél évet a Postabank. Kormányzati körökből származó értesüléseink szerint az előzetes, nem auditált adatok szerint a veszteség nagysága elérheti akár az egymilliárd forintot is.
A bank vezetői ugyanakkor cáfolják, hogy ekkora deficitről lenne szó. Hegedűs Gyula vezérigazgató lapunknak elmondta: a végső szám lényegesen kedvezőbb az előző menedzsment által ez évre tervezett eredmény időarányos részénél, s nagyságrendekkel kevesebb egymilliárd forintnál.
Információnk szerint mindenesetre a jelentős veszteség nem kis szerepet játszik abban, hogy a bank vezetése lobbizni kezdett a kormányzatnál: az állam úgy zárja le a hitelintézettel 1998 végén kötött konszolidációs megállapodást, hogy a Postabanknak ne kelljen befizetnie tavalyi tartozásának utolsó részletét.
A Postabank a mostani könnyítéssel 2,7 milliárd forint befizetésétől mentesül. Mindezt egy július 20-án kelt kormányhatározat szerint ősszel, a 2000. évi zárszámadási törvényben fogják rögzíteni, elszámolni.
Hegedűs Gyula ezzel szemben hangsúlyozta: a konszolidációs szerződés lezárásáról már az előző menedzsment idejében, február óta folytak tárgyalások. A bank jelenlegi vezetése ezeket a megkezdett egyeztetéseket folytatta, vagyis nem a féléves eredmények miatt lobbiztak a tartozás elengedéséért.
A konszolidációs megállapodás szerint a bank eddig negyedévente előre fizette be annak az összegnek az 50 százalékát, amely portfóliójának tisztulása nyomán a korábban megképzett céltartalékokból felszabadult.
A utolsó negyedévi tartozást és a maradékot viszont a banknak csak a következő esztendő elején tartott rendes közgyűlésén kell teljesítenie, azután, hogy az auditált adatok alapján pontosították az összeg nagyságát. Ez tavaly együttesen 2,7 milliárd forint volt, amelynek befizetése tovább rontotta volna a bank eredményét.
Időközben tisztult a kép annak kapcsán is, hogy a Postabank miként kerül át a Magyar Postához. Eszerint azt követően, hogy a közlekedési tárca közel 33 százaléknyi részvényt átad a postának, utóbbi a teljes maradék (azaz mintegy 67 százaléknyi) részvénycsomagra nyilvános vételi ajánlatot tesz.
A postának várhatóan mégsem kerül sokba az ügy, mert az állam (azaz a részvényeket az ajánlatkor majd kezelő közlekedési tárca) nem él majd az eladási lehetőséggel, hanem apportként adja át a nála lévő papírokat. Ily módon a postának csak azt az összesen 0,1 százaléknyi csomagot kell megvennie, ami állami cégeknél, egyéb bel- és külföldi részvényeseknél van.
Az apportálás nem ingyenes szerzés -- hangsúlyozta lapunknak a Postabank vezérigazgatója. Az apportáló tulajdonos Magyar Posta-részvényeket kap a postabanki részvényekért cserébe.
A júliustól megváltozott értékpapírtörvény alapján a Magyar Postának a vételi ajánlat benyújtása előtti 180 nap forgalommal súlyozott átlagárának árfolyama alapján kell megvennie a papírokat. Az árfolyam csak akkor lehet magasabb, ha a posta valamely tranzakcióban drágábban vett banki papírt, vagy határidős ügyletben születtek rá magasabb áron kötések.