Lassan teljesen átláthatatlanná válik egy befektetési forma, amihez a magyarok is sűrűn nyúlnak

Az elmúlt években soha nem látott ütemben nőtt a tőzsdén kereskedett alapok, azaz ETF-ek (Exchange Traded Fund) száma. Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban ma már több ETF létezik, mint egyedi részvény. A Morningstar adatai szerint több mint 4300 tőzsdén kereskedett alap van forgalomban, ezzel idén először meghaladta az egyedi részvények számát, amely körülbelül 4200 darab. Ez a fordulat nem csupán statisztikai érdekesség, hanem kihívást is jelent a hétköznapi befektetőknek.

Mi is az az ETF, és miért lett ennyire népszerű? 

Az ETF-ek lényege, hogy egyetlen vásárlással egy egész, sok elemből álló portfólióhoz juthatunk. A befektetési alapokhoz hasonlóan többféle eszközt – részvényeket, kötvényeket, árupiaci termékeket – tartalmazhatnak, mégis úgy kereskedhetők, mint az egyedi részvények a tőzsdén, ami rugalmasságot ad, hiszen bármikor megvásárolhatók vagy eladhatók. Népszerűségüket három nagy tényező magyarázza:

• olcsók, mivel jellemzően alacsony a kezelési költség;
• egyszerűek, hiszen instant diverzifikációt nyújtanak;
• könnyen hozzáférhetők, a digitális brókercégeken keresztül néhány kattintással megvásárolhatók.

A bőség zavara – túl sok jó vagy kevésbé jó választás

A választék bővülése azonban veszélyeket is hordoz. Doug Boneparth, a Bone Fide Wealth alapítója szerint:

A probléma gyökere, hogy az ETF-piac ma már túlzsúfolt, szinte minden témára létezik egy alap, például mesterséges intelligenciára, háziállatokra, kannabiszra, woke és anti-woke portfóliókra, (ami körülbelül úgy fejezhető ki magyarul, mint „értékalapú, társadalmi ügyekre érzékeny portfóliók” és „az ilyen megközelítést elutasító portfóliók”) – sorolja Boneparth. A trendekre épülő ETF-ek gyorsan jelennek meg, és gyakran tűnnek el, ha nem vonzzák a befektetőket. A kibocsátók évente rekordmennyiségű új alapot hoznak a piacra, már több mint 640 ETF-et indítottak idén. Sok ezek közül rendkívül kicsi, kevésbé likvid vagy kifejezetten kockázatos, többek között

• a single-stock (egyedi részvény) ETF-ek,
• tőkeáttételes ETF-ek
• és inverz ETF-ek,

amelyeket a kisbefektetők gyakran nem értenek teljes mélységükben.

Eközben a klasszikus befektetési alapok száma csökken, vagyis a befektetési univerzum összességében nem nő, csak átalakul, az ETF-ek hatalmas lendülettel foglalják el a helyet a hagyományos formátumoktól.

A befektetők egy része tanácstalanná válik

A túlburjánzott választék sokakat elbizonytalanít. A Cerulli kutatása szerint

Egyre többen fordulnak szakértőhöz, mert – ahogy Scott Smith, a Cerulli elemzője mondja – „az emberek tanácsot kérnek, mert már azt sem tudják, hol kezdjenek hozzá”. A bőség okozta nehézségeket Spencer Dunbar, egy 28 ezer követővel rendelkező youtuber is megtapasztalta. Amikor egy Coinbase-részvényre épülő opciós jövedelem-ETF-et keresett, nyolc lehetőséget is talált, köztük olyan szinte megkülönböztethetetlen tickerekkel (rövid tőzsdei azonosító kód), mint CONY, COIW, COYY, COII. „Nagy a nyomás – mondja –, nem hagyhatsz ki egy napot sem a piacon, mert mi van, ha kijön egy új alap, ami jobban teljesít?”

A túl sok ETF veszélye: átfedés, rejtett kockázat, magasabb díjak

Bár sok befektető úgy gondolja, hogy több ETF vásárlásával jobban diverzifikál, ez nem feltétlenül igaz. Gyakran előfordul, hogy két, eltérő nevű alap szinte teljesen ugyanazokat a cégeket tartalmazza. Így a befektető ugyanazt a kitettséget veszi meg többször, ami nem csökkenti, hanem növeli a kockázatot. Az új, trendi ETF-ek pedig gyakran magasabb költséggel működnek, kevésbé likvidek, és könnyebben bezárnak, ha nem sikerül elegendő tőkét bevonzani.

Ben Johnson, a Morningstar szakértője így fogalmaz: „A túl sok választási lehetőség mindent áthat az élelmiszerboltok polcaitól a gombamód szaporodó ETF-ekig.” És bár szerinte a kísérletezés izgalmas, hosszú távon „csak azok az alapok maradnak meg, amelyeknek tartós vonzerejük van”. Példaként megjegyzi: „Érdekes – és kissé nyugtalanító – volt egyszer kipróbálni a Crystal Pepsit, de van oka, hogy ma már nincs a boltok polcain.”

Itthon egyelőre tisztább a kép

Az ETF-választék robbanásszerű növekedése valóban túlterhelheti a befektetőket világszerte, itthon azonban viszonylag átláthatóbb a helyzet. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) piacán mindössze 32 ETF szerepel, miután idén márciusban 23 új alapot jegyeztek be. Ez azt jelenti, hogy a hazai befektetők számára – legalábbis a BÉT-en keresztül – még kontrollálhatóbb kínálat áll rendelkezésre, így kisebb az esélye annak, hogy az „ETF-zűrzavar” piacán eltévedjenek.

Hogyan válasszunk tudatosan ETF-et?

A jó hír az, hogy a gigantikus választék ellenére néhány alapelv segíthet tisztán látni: 

1. Ne csak a nevet figyeljük, hanem nézzük meg, mit tartalmaz az ETF, mert lehet, hogy két különböző elnevezésű alap ugyanazt a piacot követi.
2. Nézzük meg az alap méretét (Assets Under Management – AUM). A nagyobb, több milliárd dolláros ETF-ek általában stabilabbak és likvidebbek.
3. Figyeljünk a költségre (TER-mutató). Ez hosszú távon jelentős hatással van a hozamra.
4. Kerüljük a tőkeáttételes és bonyolult ETF-eket, ha hosszú távra fektetünk be, mert ezek inkább rövid távú spekulációra valók.
5. Diverzifikáljunk és ne divatból cselekedjünk. Nem kell „mindenre egy ETF”, például egy globális részvényindexet és egy amerikai részvényindexet követő alap már akár stabil portfóliót nyújthat.

Az ETF-ek térnyerése alapvetően jó hír, mert olcsó és hatékony módja a befektetésnek, amelyet ma már bárki könnyen elérhet, ugyanakkor a választék robbanásszerű növekedése könnyen túlterhelővé válhat. Ahogy Boneparth mondja: „A választék nagyszerű, amíg nem válik teherré.” A megoldás a tudatosság. Ha a saját céljainknak megfelelő, jól átlátható, nagy méretű, alacsony költségű és széles körű ETF-eket választunk, akkor néhány gondosan kiválasztott alap is elég ahhoz, hogy stabil, hosszú távú portfóliót építsünk – felesleges a trendek és a zaj után futni.