Figyelnek a bankok biztonságára

Az egyes pénzintézeteknél az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok felszámolása, illetve a bankbiztonsági rendszerek kiépítésénél a fejlesztési szempontok kijelölése a célja a PSZÁF ajánlásának -- nyilatkozta lapunknak Gulácsy Ferenc. A szervezet szóvivője kérdésünkre elmondta: a pénzintézetek többsége "magas színvonalú biztonsági rendszert fejlesztett ki és tart fenn, ám egyes intézményeknél az elvárhatónál kevesebb figyelmet fordítanak a biztonságra".
A hiányosságok jelentős része az informatikai rendszerekkel kapcsolatos, ezért az ajánlás különösen ezek védelmének megerősítésére koncentrál. Ezen belül is a biztonsági kockázatok folyamatos szűrésére, a tárolt adatok védelmére, a felelősségi körök elhatárolására, valamint a rendszer legfontosabb elemeinek -- az eszközök, a folyamatok -- és a személyek egyértelmű és visszakereshető azonosítására fordít elsődleges figyelmet.
Emellett -- részben a Magyar Biztosítók Szövetségének korábbi ajánlására hivatkozva -- szabályozza, hogy a pénzügyi szervezeteknek milyen mechanikai-fizikai védelmet kell alkalmazniuk a pénz- és értéktárolásnál, valamint a szállításnál. Ennek értelmében -- például -- 50 millió forint felett nem végezhetik maguk a pénzszállítást, hanem erre specializálódott vállalkozások szolgáltatásait kell igénybe venniük. Az ajánlás részletesen kitér arra is, hogy a pénzügyi szervezeteknek milyen megoldást kell alkalmazniuk a biztonsági feladatok, illetve a személyzet irányítóinak kiválasztásában, valamint a házon belüli biztonsági szabályzat kidolgozásában és alkalmazásában.
Az Európai Unió bankrendszerének biztonsági törekvéseit tükröző ajánlás azt is előírja, hogy amennyiben a pénzügyi szervezet nem felel meg mindenben az ajánlásban foglaltaknak, intézkedési tervet kell kidolgoznia a hiányosságok pótlására. Az ajánlás ugyan nem kötelező érvényű, de -- a PSZÁF szakemberei szerint -- a pénzintézetek nem szeretik kivívni a felügyelet "fokozott figyelmét", ezért általában igyekeznek megfelelni az elvárásoknak.
Szili László, a Budapest Bank bankbiztonsági osztályának vezetője szerint ezzel szemben jobb megoldás lett volna, ha eleve kötelező erejű jogszabályban foglalták volna össze a biztonsági előírásokat, mert fennáll annak a veszélye, hogy azoknál a bankoknál, amelyeknél hiányosság tapasztalható, ezután sem döntenek automatikusan a fejlesztés mellett. Kötelezettség hiányában ugyanis az intézet biztonsági szakértőinek kell meggyőzniük a vezetőket arról, hogy valóban szükség van a beruházásokra.
Az egyes pénzintézetek által a biztonságra elköltött összegek között -- az intézmények méretétől függetlenül -- nagyságrendi különbségek vannak -- vélik szakértők, akik szerint új beruházásnál általában a költségek 15, üzemeltetésnél 2-5 százalékát fordítják biztonsági kiadásokra. Az eltérések sok esetben arra vezethetők vissza, hogy a pénzintézetek vezetői eltérően ítélik meg a biztonság kérdésének prioritását. Jellemzőnek tűnik -- pédául --, hogy azok a bankok, amelyek az elmúlt években esetenként több alkalommal is bűncselekmények sértetteivé váltak, a külső szemlélő számára is láthatóan többet költenek a fiókok biztonságának megerősítésére.
Az általunk megkérdezett bankok egy része -- biztonsági okokra hivatkozva -- nem kívánt tájékoztatást adni ilyen típusú ráfordításairól. Kaba Tamás, az OTP bankbiztonsági osztályvezető-helyettese viszont elmondta: a pénzintézet az előírások 95-98 százalékát már most is teljesíti, s a további elvárások egybeesnek az egyébként is tervbe vett ráfordításokkal: többek között az informatikai rendszer fejlesztésével, vagy a bankfiókoknál elhelyezett kamerák újabbakra cserélésével. Kedvező helyzetről számolt be Szili László is, mondván: a Budapest Banknál már korábban lezárultak a nagyobb fejlesztések.
A Kereskedelmi és Hitelbanknál ennél több feladatot jelent az elvárások teljesítése az ABN Amro Bankkal történt egyesülés következtében, mert a holland pénzintézet fiókjai nem minden szempontból felelnek meg az egyesült intézet vezetésének, illetve a PSZÁF elvárásainak. Csaba József, a hitelintézet bankbiztonsági osztályának vezetője elmondta: nem a felszerelések technikai színvonalával van a probléma, hanem azok viszonylag alacsony számával, ezért biztonsági célú kiadásaik a jövő évben elérik az egymilliárd forintot.