Pénzintézetek első fél éve: homályos kép

Az előző évben ilyenkor már átfogó képet nyerhettünk arról, hogy a bankok többsége milyen eredményeket ért el az első fél évben, miként alakult piacrészesedésük. Az idén azonban az elemzéshez használható adatok igencsak foghíjasak. Igazán részletes információkhoz csupán a két tőzsdén jegyzett bank, az Inter-Európa és az OTP gazdálkodásával kapcsolatban juthattunk. A többiekkel kapcsolatban kénytelenek vagyunk semmivel vagy csupán részadatokkal beérni. A bankok eredményessége pedig egyértelműen az ügyfelek bizalmán múlik. Így az átláthatóság magától értetődő követelmény lenne.
Néhány pénzintézet mindenesetre alighanem ezt (is) felismerve az idén sem burkolódzott teljes hallgatásba. Persze, olyan széles körű adatokat, mint a börzei pénzintézetek (a magyarországi bankok többsége minden erejével igyekezett elkerülni a tőzsdei bevezetést, náluk még a tőzsdekényszer elrendelése is csúfosan megbukott), senki sem közölt magáról.
A rendelkezésünkre álló számok értékelését az is nehezíti, hogy eddig a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) sem közölt olyan részletes, a szektor egészét jellemző elemzést, mint tette azt -- például -- az első negyedév után. Ígéretük szerint egyébként ezt a hiányosságot egy héten belül esetleg pótolják. Most mindenesetre még a bankok első félévi összesített mérlegfőösszegéről sincs hivatalos adat.
A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) a szektorról készített gyorsjelentésében szereplő 9172,5 milliárd forintos érték alapján viszont egyelőre úgy látszik, hogy a legnagyobb magyarországi bank, az OTP hosszú idő után először -- az első negyedévhez képest -- ismét növelni tudta összpiaci részesedését. Közben -- például -- a korábban lélegzetelállító bővülési ütemről számot adó Raiffeisen kissé piacot veszített. Csakúgy, mint az Erste és a CIB is. Az Inter-Európa ilyen szempontból határozottan a stagnálás jeleit mutatta.
A legizgalmasabb kérdés persze az lenne, hogy a két fúzión átesett bank (az ABN Amro és a Kereskedelmi és Hitelbank frigyéből született új K&H, valamint a Bank Austria Creditanstalt és a HypoVereinsBank egyesüléséből létrejövő új HVB) hogyan tudta átrendezni a piacot. A K&H persze egyértelműen a második, a HVB pedig valószínűleg az ötödik legnagyobb bank, de a körülöttük levő mezőny pontos elhelyezkedését egyelőre nem ítélhetjük meg. Amint azt sem, hogy üzletáganként milyen kép alakul ki az új struktúrában.
Annyi azonban látszik, hogy az első negyedévre rohamos tempóban felzárkózó bankoknál a hitelexpanzió (valószínűleg természetes módon) időközben alighanem enyhén mérséklődött. A Raiffeisennél például -- amely tavaly 30 százalékkal tudta mérlegfőösszegét növelni -- az első negyedévben még az egy évvel korábbinál 47 százalékkal nagyobb összegű kihelyezést tartottak nyilván. Az első fél évre ez a növekedési adat 34 százalékra esett. Persze, ez az időtáv túl rövid ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, ráadásul a szakszerű összehasonlítást lehetővé tevő idősorok sem állnak rendelkezésünkre.
Most csak morzsákkal vagyunk kénytelenek beérni. Ilyen -- például --, hogy a lakossági üzletágban a legkiemelkedőbb növekedést az első félévben alighanem a Postabank mutathatta fel. A hitelállomány nagysága ennél a pénzintézetnél egy év alatt több mint háromszorosára, 8 milliárd forintról 26 milliárd forint fölé nőtt. Hasonlóan impozáns fejlődést vallhatott egyébként magáénak ugyanebben az időszakban a Raiffeisen Bank is, a mintegy négymilliárdnyi magánhitel 11,5 milliárdra való felfuttatásával. (A Raiffeisen még ezzel az eredménnyel is elégedetlen, mivel terveikben a lakáshitelezés gyorsabbra várt megugrása miatt ennél 22 százalékkal nagyobb érték szerepelt.)
A lakossági hitelállománynál hatmilliárdnyi bővülésről adott számot a BB, a CIB és a Magyar Külkereskedelmi Bank is. Ez a növekmény azonban az említett pénzintézeteknél nyilvánvalóan markánsan eltérő dinamikát jelentett. Arra, hogy a dinamika önmagában mennyire megtévesztő lehet, jó példa az OTP. A legnagyobb magyar bank lakossági hiteleinek állománya ugyanis 30 százalékkal nőtt egy év alatt, ami viszont majdnem 48 milliárd forintnyi növekményt jelent. Itt tehát csupán a növekedés sokkal nagyobb, mint az előbbiekben említett, szédületes ütemű fejlődést produkáló bankoknál az egész állomány.
A felügyeleti elemzésekben egyébként régebben (most ennek éppen az ellenkezője hangzott el) rendre felhívták a figyelmet arra, hogy a kihelyezések ilyen mértékű növekedése előbb-utóbb a minősített állomány emelkedéséhez vezet majd. Néhány bank már az első félévi számait ismertetve beszámolt arról, hogy a felfutó hitelezés miatt nőtt a céltartalékok nagysága. A Raiffeisennél -- például -- a fél év során 749 millió forint pótlólagos céltartalékot képeztek. A minősített állományon belül az OTP Banknál nőtt a lakossági üzletág aránya, az első fél évben már 31,3 százalékot tett ki. A Postabank (Pb) egyébként az első félévi veszteséget egyértelműen a lakossági hitelezés megugrása miatti nagyobb céltartalékolási kötelezettséggel magyarázza. A magánszemélyeknek nyújtott kölcsönöknél az erre a területre áthelyeződő verseny és az állomány egyértelműen látható felfutásának következményeként -- szakértők szerint -- a jövőben, a bankszektor egészében is mindenképpen számolni kell a kétes követelések növekedésével.
A céltartalékolási kényszer mindenesetre ma még nem igazán fenyegeti a banki profitokat. Több olyan pénzintézet is nyeresége jelentős növekedéséről tudott beszámolni, amely továbbra is expanzív üzletpolitikát folytatott. A CIB-csoport mérleg szerinti eredménye 26 százalékkal nőtt egy év alatt. A Raiffeisen félévi profitja ugyan csak 8 millióval magasabb a múlt év júniusában elérthez képest, de még így is 26,4 százalékkal meghaladja a tervezettet. Az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) adózás előtti eredménye az idén, fél évkor több mint 70 százalékkal múlta felül az egy évvel azelőttit. A Budapest Bank (BB) első félévi eredményével kapcsolatban csak annyit közölt, hogy az jelentősen nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Jó hírnek számíthat még, hogy négy év után az idén, az első hat hónapban ismét nyereségessé vált a Konzumbank. (Meg kell jegyeznünk, hogy a pénzintézet saját tőkéje -- megkockáztatjuk: törvényellenesen -- még így is több mint félmilliárd forinttal elmarad a jegyzett tőkétől.) A Daewoo Bank pedig a tavalyi egész évinél nagyobb profitot termelt az idei első fél év során.
Nem minden pénzintézetnél ilyen szép azonban a helyzet. A Pb -- ígéretei szerint -- az év végére már nyereséges lesz, veszteséget lesz viszont kénytelen kimutatni a második legnagyobb magyarországi pénzintézet, az egyesített Kereskedelmi és Hitelbank (K&H). A K&H ez évben várható nettó eredményét persze egyértelműen rontják a normál működési kiadásoktól elkülönítetten könyvelt fúziós költségek. Az eddigi hírek szerint egyébként a bank fúziós költsége a vártnál több, 11-12 milliárd, a nettó veszteség pedig akár több milliárd forint is lehet az idei mérlegben.