Drága az euróátállás a bankoknak

A számítástechnikai felkészülés költségein túl a magyar hitelintézetek többsége számára bevételkiesést jelentett az is, hogy jelentős számlanyitási és -vezetési díjkedvezményt is adtak a február végén megszűnő 12 nyugat-európai valuta birtokosainak, piacszerzési céllal. A legnagyobb érvágást azonban minden bizonnyal az jelenti a bankoknak, hogy a tagvalutában vezetett devizaszámlákat célszerűvé válik összevonni. Nem is minden pénzintézet teszi ezt meg automatikusan, van, ahol az ügyfélnek külön kell rendelkeznie erről - a legjobban akkor jár, ha ezt még decemberben megteszi.

A készpénzfizetést alkalmazó magyar cégeknek is érdemes még decemberben kiegyenlíteniük az idei szállítások ellenértékét. Ellenkező esetben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a januárra áthúzódó fizetést a szállítók burkolt áremelésre használják ki. Bár az EU hatóságai elvileg szigorú szabályokat fektettek le az átszámításra, azok kikényszerítésére semmiféle eszközük nincs az unión kívül.

Elvileg a régi valutákban kötött szerződések is automatikusan jogfolytonosak maradnak az átálláskor. A gyakorlatban azonban célszerű euróra módosítani mindazon írásos megállapodások pénznemét, amelyeket magyar vállalatok kötöttek nem EU-tagállamban működő cégekkel valamely megszűnő fizetőeszközben.
Az euróátállás sok szakértő szerint jótékony konjunktúraélénkítő hatással is jár, noha ennek mértékét éppúgy igen nehéz számszerűsíteni, mint azt, hogy milyen hamar lesz érezhető ez a hatás. Magyarország számára az MNB számításai szerint évi 0,3-0,9 százalékpontos GDP-növekedést hoz majd az eurózónához való csatlakozás, ami legkorábban 2006-ban lehetséges, bár valószínűleg inkább később következik be.