A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egymillió forintra bírságolta az OTP Bankot. A magánszemély bejelentése alapján indult eljárás megállapította: 1998 novembere és 1999 márciusa között egy ügyfél 13 alkalommal adott el 2003/H állampapírt a banknak. A pénzintézet azonban rosszul állapította meg az árfolyamot, ezért összesen mintegy 127 millió forinttal többet fizetett az állampapírokért, mint ami a Magyar Államkincstár nyilvános vételi ajánlatában állt. Az OTP beperelte az ügyfelet, és kamatostul visszanyerte ezt az összeget.

A felügyelet azért büntette meg a bankot, mert az rossz árfolyamot közölt, ezért az ügyfelet tévesen tájékoztatta, nyilvántartása nem volt megfelelő. Az OTP Bank egyébként egyetértett a felügyelettel abban, hogy az említett 13 esetben nem volt megfelelő az árfolyamközlés. Vélhető azonban, hogy ha a bank csaknem négy hónapon át rossz árfolyamot adott meg egy állampapírra, akkor azt nem csak 13 esetben tette meg. A PSZÁF egyébként a bírság kiszabásakor figyelembe vette a cselekmény hosszú időtartamát, annak jelentős összegű pénzügyi kihatását. Méltányolta viszont, hogy az OTP megszüntette a tévedést, és nem vette figyelembe azokat az ügyleteket, amelyek három év elmúltával szankcióval nem sújthatók.
A felügyelet indoklásából valószínűsíthető, hogy arról a perről van szó, amit tavaly nyert meg egy pénzintézet jogerősen. Ekkor a bank (bár ő rontotta el az állampapír árfolyamát) visszakövetelte az ügyféltől a piacinál nagyobb vételárból annak nyereségét, azonban nem járt sikerrel, így beperelte (VG, 2000. júl. 31., 6. o.). A bank azzal érvelt, hogy tévedett, és hogy feltűnően nagy az értékkülönbözet. A pert jogerősen megnyerte, az ügyfél azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

Szakmai körökben nagy vitát váltott ki az eset, hiszen a Legfelsőbb Bíróság nemcsak a feltűnő értékaránytalanság miatt nyilvánította semmisnek a szerződéseket, hanem a vételárban történt tévedés miatt is. Az ítélet után megkérdőjelezhetővé válhat minden, még az írásos értékpapír-adásvételi szerződés is.

A PSZÁF határozatából most nyilvánvalóvá vált, hogy az OTP Bank volt a tévedő pénzintézet. Kérdéses, hogy nem indulnak-e meg perek a pénzintézet ellen. A vételárral együtt ugyanis nyilvánvalóan az eladási árat is túl magasan szabták meg. A banknál a számítógép kalkulálta az árfolyamot, s a felhalmozott kamat helyett az előző, a teljes éves kamatperiódusra fizetett kamatot adta hozzá a nettó árfolyamhoz. Azt az ügyfelet tehát, aki ezen időszak alatt a banknál ebből az állampapírból vásárolt, kár érte. Az eddig megszületett jogerős ítélet alapján ők visszakövetelhetik a pénzintézettől a különbözetet - az ötéves elévülési idő még nem telt le.
Az OTP Bank lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.