A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egymillió forintra bírságolta az OTP Bankot. A magánszemély bejelentése alapján indult eljárás megállapította: 1998 novembere és 1999 márciusa között egy ügyfél 13 alkalommal adott el 2003/H állampapírt a banknak. A pénzintézet azonban rosszul állapította meg az árfolyamot, ezért összesen mintegy 127 millió forinttal többet fizetett az állampapírokért, mint ami a Magyar Államkincstár nyilvános vételi ajánlatában állt. Az OTP beperelte az ügyfelet, és kamatostul visszanyerte ezt az összeget.
A felügyelet azért büntette meg a bankot, mert az rossz árfolyamot közölt, ezért az ügyfelet tévesen tájékoztatta, nyilvántartása nem volt megfelelő. Az OTP Bank egyébként egyetértett a felügyelettel abban, hogy az említett 13 esetben nem volt megfelelő az árfolyamközlés. Vélhető azonban, hogy ha a bank csaknem négy hónapon át rossz árfolyamot adott meg egy állampapírra, akkor azt nem csak 13 esetben tette meg. A PSZÁF egyébként a bírság kiszabásakor figyelembe vette a cselekmény hosszú időtartamát, annak jelentős összegű pénzügyi kihatását. Méltányolta viszont, hogy az OTP megszüntette a tévedést, és nem vette figyelembe azokat az ügyleteket, amelyek három év elmúltával szankcióval nem sújthatók.
A felügyelet indoklásából valószínűsíthető, hogy arról a perről van szó, amit tavaly nyert meg egy pénzintézet jogerősen. Ekkor a bank (bár ő rontotta el az állampapír árfolyamát) visszakövetelte az ügyféltől a piacinál nagyobb vételárból annak nyereségét, azonban nem járt sikerrel, így beperelte (VG, 2000. júl. 31., 6. o.). A bank azzal érvelt, hogy tévedett, és hogy feltűnően nagy az értékkülönbözet. A pert jogerősen megnyerte, az ügyfél azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
Szakmai körökben nagy vitát váltott ki az eset, hiszen a Legfelsőbb Bíróság nemcsak a feltűnő értékaránytalanság miatt nyilvánította semmisnek a szerződéseket, hanem a vételárban történt tévedés miatt is. Az ítélet után megkérdőjelezhetővé válhat minden, még az írásos értékpapír-adásvételi szerződés is.
A PSZÁF határozatából most nyilvánvalóvá vált, hogy az OTP Bank volt a tévedő pénzintézet. Kérdéses, hogy nem indulnak-e meg perek a pénzintézet ellen. A vételárral együtt ugyanis nyilvánvalóan az eladási árat is túl magasan szabták meg. A banknál a számítógép kalkulálta az árfolyamot, s a felhalmozott kamat helyett az előző, a teljes éves kamatperiódusra fizetett kamatot adta hozzá a nettó árfolyamhoz. Azt az ügyfelet tehát, aki ezen időszak alatt a banknál ebből az állampapírból vásárolt, kár érte. Az eddig megszületett jogerős ítélet alapján ők visszakövetelhetik a pénzintézettől a különbözetet - az ötéves elévülési idő még nem telt le.
Az OTP Bank lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.