Harmadik helyen a magyarok

A kelet-európai részvénypiacokra specializálódott nyugati befektetők a tavalyi év végén vagyonuknak átlagosan mintegy 19 százalékát tartották magyar papírokban - derül ki a Világgazdaság összesen 25 regionális alapra kiterjedő felméréséből. A térségben a legtöbb pénzt a moszkvai tőzsdére vitték, ugyanis az orosz részvények súlya a portfóliókban átlagosan 29 százalékos volt, miközben Lengyelország 23 százalékot kapott. A negyedik legkedveltebb célpont Csehország volt, oda azonban a térségbe szánt befektetések alig 8 százaléka jutott.

Oroszország súlya eleve a legnagyobb azokban a kelet-európai indexekben, melyeket az alapok benchmarkként használnak - mondta Douglas Helfer, a londoni Foreign & Colonial alapkezelője. Bár a magyar részvények a gazdasági növekedés lassulása ellenére vonzóak, a moszkvai tőzsde nagyobb növekedési lehetőségeket és alacsonyabb árakat kínál - tette hozzá. A piaci kapitalizációhoz viszonyítva még mindig a magyar részvények vannak a leginkább felülsúlyozva. A budapesti tőzsde kapitalizációja ugyanis jelenleg nem éri el a 10 milliárd dollárt sem, ami nagyjából megegyezik a prágai piac tőkeértékével, de jelentősen elmarad Varsó 20 milliárd dollár fölötti és Moszkva közel 60 milliárd dolláros kapitalizációjától.

A magyar részvények többsége kevésbé kitett a gazdasági növekedésnek, mint a lengyelek vagy az oroszok, s ez a jelenlegi piaci környezetben vonzó a befektetők számára - mondta Dimitri Chatzoudis, az ABN Amro alapkezelője. Szerinte az orosz papírok súlya viszont tovább nőhet, hacsak az olajár nem omlik össze.

A Standard & Poor's adatai szerint jelenleg összesen 78, Kelet-Európára specializálódott részvényalap működik, melyek együttesen 2,86 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek. A lapunk felmérésében szereplő alapok - melyeknek adatai november végéről származnak - összesített nettó eszközértéke ebből több mint másfél milliárd eurót tesz ki.

A nyugati befektetők körében a legutóbbi adatok szerint a két leginkább kedvelt kelet-európai részvény az orosz olajcég, a Szurgut és az ugyancsak orosz közműcég, az UES volt. Ezek átlagosan 6-7 százalékos súlyt kaptak. Utánuk a magyar és a lengyel távközlési cég következik a rangsorban, az alapkezelők többségében a teljes vagyon 5-6 százalékának erejéig tartottak Matáv- és TPSA-részvényeket.
A térség tíz legkedveltebb részvénye közé a magyarok közül bekerült még az OTP és a Mol is. Az alapok közel felénél még a Richter is befért a tíz legnagyobb befektetés közé, bár az összesítésben a gyógyszercég részvényei már nem szerepelnek a top tízben. Néhány alap portfóliójában a tíz legnagyobb befektetés között fellelhető a másik magyar gyógyszerpapír, az Egis is.

Az UES és a Szurgut mellett az orosz tőzsdén főként az ugyancsak olajiparban érdekelt Lukoil és Jukosz részvényeit vásárolták. A legnépszerűbb kelet-európai papírok közé sorolhatóak még a lengyel bankcsoport, a Pekao, valamint a szintén lengyel olajcég, a PKN Orlen részvényei. Csehországban a legkeresettebbnek a Komercní Banka papírjai bizonyultak, de ezek csak néhány portfólióban fértek be a tíz legnagyobb befektetés közé.

Az alapkezelők óvatos derűlátását jelezheti, hogy az alapok vagyonának átlagosan mindössze 3,5 százalékát tartották készpénzben. Ezen a téren egyébként meglehetősen nagy a szórás, többen ugyanis egyáltalán nem tartalékoltak készpénzt, míg néhány alapnál a likvid hányad meghaladta a 10 százalékot.