Állományarányosan korrektnek tűnik a 190 millió forint körüli éves tagdíjmérték a Befektetővédelmi Alap (Beva) által megállapított új tagdíjrendszer alapján - mondta el lapunknak Takács András, az OTP Bank ügyvezető igazgatója. Szerinte a piac jelenlegi helyzetében erősen kétséges, hogy a korábbi 18 milliós befizetés után megugró díjtételnek akár csak egy részét át lehet-e hárítani az ügyfelekre.

A jelenlegi szabályozás problémáját jelzi, hogy a tagdíj-meghatározás csak a letétállományal törődik, s nem veszi figyelembe, hogy mekkora a kockázata az adott értékpapírcég bedőlésének. A biztos banki hátterű, jól tőkésített brókercégek esetében el-

enyésző a kockázata annak, hogy valaha is munkát adnak a Beva kártalanító pénztárainak.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Albrecht Ottó. A Cashline Értékpapír Rt. vezérigazgatója szerint az eltérő kockázatot is kezelnie kellett volna a szabályozásnak. Bár a Cashline forgalmának nagy részét a saját letétkezelővel rendelkező külföldiek biztosítják, Albrecht szerint a hazai magánügyfeleik után számított Beva-díj is több lesz, mint amit eddig fizettek.

A brókercégek a Beva-díjemelést egyelőre nem fogják továbbhárítani, legfeljebb a számlavezetési díjak további csökkenésének szab majd gátat az új díjmérték - prognosztizál Benke Ákos, a CA IB ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett arra: a Beva igazgatósága elmaradt a törvényben megszabott 3 ezrelékes emelési maximumtól, s ezzel jelezte, hogy átérzi a piaci nehézségeket. Azzal ma már nem lehet mit tenni, hogy az alap milyen múltat örökölt, le kell nyelni a békát - fogalmazott. (NLN)

Munkatársunktól