BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassuló lakástakarékok

A 2000. évi közel 218 ezer előtakarékoskodási szerződés után 2001-ben csak 190 ezer új megállapodást kötött a négyszereplős hazai lakás-takarékpénztári piac, ami közel 13 százalékos visszaesés. Az idei kilátások sem túl biztatók, így a lakáspénztárak egy része 2002. évi üzleti terveiben további lassulásra számít. A kasszák viszont ez évben 35-40 milliárd forintnyi hitelt helyezhetnek ki.

Gergely Károly, a Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke szerint a kereskedelmi bankok jelzáloghitel-módozatai, az immár 3 százalék alatti kamatú kiegészítő kamattámogatásos hitelek komoly versenyt jelentenek számukra. Azzal pedig, hogy a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) immár a használt otthonok megvásárlására is jócskán 10 százalék alatti kamatú kölcsönöket nyújt, e versenyelőnyüket is elvesztették.

Devalválódott, "megcsontosodott" a lakástakarék-konstrukció, mert kondíciói a törvényi előírások miatt nem tarthattak versenyt a meglóduló lakásárakkal és a csökkenő inflációval. Az 1997-ben még kedvezőnek számító feltételek ma már elvesztették vonzerejüket - fogalmazott az egyik pénztár vezetője. Úgy vélte: a szektor által nyújtott szolgáltatások nem illeszkednek a jelenlegi állami lakáskoncepcióba. Az ügyfelek felteszik a kérdést: minek négy-nyolc éven át takarékoskodniuk, ha majdnem ugyanolyan feltételekkel kapnak azonnal hitelt?

A visszaesés harmadik, mindezzel összefüggő oka, hogy a piac többé-kevésbé telítődött. Azok a hazai társadalmi csoportok, amelyek - a lakástakarékok startja idején végzett előzetes felmérések szerint - annak idején meg akarták kötni előtakarékossági szerződésüket, már megtették azt. Arra viszont a jelenlegi piaci környezetben nemigen van esély, hogy ők hitelfelvételük után újabb és újabb megállapodásokat kössenek. Jelzi ezt, hogy az OTP Lakás-takarékpénztár a tavalyi 77,3 ezer új szerződés megkötése után az idén csak 54 ezerre számít.

E helyzetben a pénztárak egy része olyan kiutakat keres, amelyekkel valamiképp "közelíthetnek" az állam által jelenleg előnyben részesített otthontámogatási rendszerhez. Jó példa erre a Fundamenta és az FHB tavaly októberben kötött megállapodása, amely szerint az állami jelzálogbank előhitelt nyújt a lakástakarék ügyfeleinek.

Szakértők szerint hasonló menekülési útvonalat - de legalábbis a költségek csökkentését - jelentett volna a Fundamenta és a Lakáskassza korábban tervezett, ám hosszadalmas tárgyalásokat követően végül kútba esett fúziója. Úgy tűnik, a piaci szereplők száma a továbbiakban sem csökken, hiszen - információnk szerint - a felajánlott eladási áron semelyik rivális társaság nem akarja megvenni a legkisebb társaságnak számító Otthon Lakás-takarékpénztárt.

Némi öröm az ürömben a tavalyi statisztikákat látva, hogy a 2001. évi új szerződésekre jutó átlagos kötési összeg 671 ezer forintra nőtt a 2000. évi 559 ezer forintról. Ez azt jelenti: valamivel csökkent a - "hagyományosan" csekélyebb értékre kötött - közműberuházást célzó szerződések aránya a teljes új portfólión belül, és nőtt a "hagyományos" ingatlanfejlesztést célzó megállapodásoké.

A lakástakarékok méretüknél fogva sem könnyen írhatók le a piacról. A náluk felgyűlt ügyfélbetétek, állami támogatások és kamatok együttes összege immár megközelíti a 100 milliárd forintot, megkötött szerződéseik összege pedig az 500 milliárdot. (Összehasonlításul: a hazai befektetési alapok vagyona jelenleg bő 700 milliárd forintra rúg.)

Lendületet adhat a további fejlődésnek, hogy a kasszák tavaly év végétől megkedték tényleges - azaz nem áthidaló jellegű - kölcsöneik kiutalását, tehát érezhetővé vált finanszírozói jelenlétük a lakáspiacon. Igaz, 2001-ben az OTP Lakás-takarékpénztár például még csak 523 millió, a Lakáskassza 500 millió forint kölcsönt nyújtott. A Fundamenta 4,56 milliárd forint kiutalásáról döntött, de ennek csak egy részét fizették ki ténylegesen (itt az ügyfelek 65 százaléka kérte ténylegesen a 6 százalékos kölcsönt).

Gergely szerint azonban 2002-ben a lakáspénztárak - az ügyfelek tényleges igényeitől függően - együttesen már minimum 35-40 milliárd forintnyi kölcsönt nyújthatnak, amiből 10-12 milliárd forint juthat a Lakáskasszára. Információnk szerint az OTP Ltp. 23,9 milliárd forint hitelfolyósítással számol, ha a korábban előhitelt fel nem vett ügyfeleknek csak négyötöde igényel ténylegesen kölcsönt. A Fundamentánál csak a kiutalási szakaszba jutó szerződések összegét közölték (nem a tényleges kifizetést), amely 35 ezer szerződésre jutóan 23-24 milliárd forint.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.