Robbanás előtt a bankbiztosítás
A hazai biztosítók az elmúlt egy-két évben - szinte pillanatok alatt - megjelentek módozataikkal a bankfiókokban, sőt ma már a hitelintézetek maguk is sorra alapítják a (szorosan hozzájuk kötődő) biztosítókat.
A sort az OTP-Garancia Biztosító kezdte 1996-ban, amely tavalyi teljes életbiztosítási díjbevételének kétharmadát, mintegy 15 milliárd forintot már anyabankfiókjaiban történt eladásoknak köszönheti. Más szóval ez azt jelenti: 2001-ben az OTP Bank tudhatja magáénak a teljes hazai életbiztosítási piac eladásainak 8 százalékát (1998-ban 2, három éve pedig mintegy 5 százalék volt még csak ez az arány).
Ilyen áttöréssel egyelőre más nem dicsekedhet, de máris sokan követik az "OTP-receptet".
Az elmúlt két évben startolt a Volksbank két Victoria nevű bankbiztosítója, az Erste S Biztosító és kezdte meg a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) tulajdonosi körébe tartozó Argosz és K&H Életbiztosító az értékesítést az anyabankban. A Takarékbankban kisebbségi tulajdonos Allianz Hungária hosszabb ideje működik együtt a takarékszövetkezetekkel (kérdés, hogyan alakul a kapcsolat a szintén egy tulajdonosi körbe tartozó Dresdner Bankkal).
Bankot kerestek maguknak azok a nagy hazai biztosítók is, amelyek mögött nem áll hitelintézeti csoport. Az ÁB-Aegon módozatai ma már ott vannak a Raiffeisen-fiókokban, és most tárgyalnak a Citibankkal való együttműködésről. A Generali-Providencia - amely tavaly már 400 milliós díjbbevételt köszönhetett a hitelintézeti eladásoknak - e két bank mellett a közelmúltban állapodott meg a Budapest Bankkal, az Erstével és a Postabankkal is.
Az egy helyen elérhető teljes körű pénzügyi szolgáltatás (a banki, biztosítási módozatok mellett befektetési, lízing-, nyugdíjpénztári termékek) bevezetésével a társaságok nyugati példát követnek. Ausztriában például tavaly a legnagyobb életbiztosító a csak bankfiókokban értékesítő Erste-csoporttag Sparkassen Versicherung lett, amelyet a Raiffeisen biztosítója követett.
A lakossági bankolás a kölcsönkamatok csökkenésével most fut fel Magyarországon. Így nő az érdeklődés a hitelintézetek iránt, amelyeknek a munkatársaiban általában jobban bíznak az emberek, mint a biztosítási ügynökökben. Az értékesítés is jóval olcsóbb itt, hiszen egy meglévő infrastruktúra töredék kapacitását használják ki a biztosítók, mégis színesítve, kiegészítve ezzel a pénzintézet kínálatát - magyarázta Szalai Péter, az anyabanki fiókokban forgalmazó Erste S igazgatósági tagja.
Úgy vélte: a bankosok ténylegesen pénzügyi tanácsokat adnak az ügyfélnek, hiszen egymással is versenyző (hitelintézeti vagy biztosítói) termékek közül ajánlanak választást. Ellentétben velük, a drága hálózattal, magas jutalékkal dolgozó klaszszikus "tanácsadók" csak egy cég biztosításait kínálják.
A biztosítói ügynök kezdeti jutaléka folyamatos díjú életbiztosításoknál elérheti akár az első év befizetett díjának 50-100 százalékát is a piacon (s ezt persze tovább kell hárítani az ügyfél díjában). Az Erste Bank viszont nem direkt jutalékot, csak bizonyos bónuszt ad saját alkalmozattainak a biztosítási szerződések eladása után. Szalai szerint - terméktől függően - a jutalékon megspórolt kezdeti költség 30-70 százalékát juttatják vissza az ügyfélnek, mivel díjaik olcsóbbak.
Az OTP-Garancia ugyanannyi jutalékot fizet az anyabanknak az eladások után, mint az ügynököknek, de az egyéb járulékos (például az infrastruktúrán megspórolt) költségek kisebbek - világított rá Nárai István bankbiztosítási vezérigazgató-helyettes.
A bankbiztosítás korlátját jelenti viszont, hogy így csak az egyszerűbb, kevésbé részletes, időigényes magyarázatot igénylő módozatokat lehet eladni.
A "slágertermék" a hitelintézeteknél az egyszeri díjas, döntően befektetési (és nem az ügyfél életét védő, kockázati) elemet tartalmazó unit-linked biztosítás, amit szinte valamennyi bankbiztosító kínál. Az OTP-Garancia e banki módozatánál egyedi, hogy a lekötött bankbetétek mértékéhez kapcsolt garantált hozam is kapcsolódik a módozathoz.
A biztosítók profitáltak a (támogatott) lakáshitelek boomjából is. A korábban a bankfiókokban nehezen eladhatónak hitt lakásbiztosítások, hitelfedezeti módozatként, egyszerre értékesíthetővé váltak. A hitelintézetek fedezetként ennél is gyakrabban írják elő klasszikus kockázati életbiztosítás meglétét. (Az ügyfél halála esetén a törlesztőrészlet fizetését itt a biztosító veszi át.) Az Argosz a K&H-fiókokban ráadásul még személyi hitelek mellé is el tud adni otthonbiztosításokat.
Külön ágat jelentenek a banki lakáshitelekhez kötött fokozatos kifizetésű életbiztosítások, amelyekre az ÁB-Aegon-Raiffeisen-, az ING Bank-ING Nationale-Nederlanden- és az AXA Colonia-HVB Hungary-párosok mutathatnak példát. E konstrukcióban az ügyfél - a lakáshitel támogatása mellett - a 10 évnél hosszabb idejű életbiztosítások után járó adókedvezményt is igénybe veheti.
A társaságok több millió darab, a bankkártyák egyik szolgáltatását jelentő balesetbiztosítást is értékesítenek (az Ahico Biztosító például egy sor bankkal, egyebek közt a HVB Hungaryval kötött ilyen megállapodást, de ugyanilyen él az OTP Bank "kártyásai" számára a leánybiztosító révén). Ezek azonban általában csak kis összegű, kevés káreseményre fizető szolgáltatást (halálesetre például 1-2 millió forintot) nyújtanak. Végül - talán meglepő módon - egyes bankfiókokban utasbiztosításokat is el lehet érni.
Binder István
