Felzárkózás a bankközi fizetésekben

A forgalom közel egynegyede a bankközi klíringrendszeren (bkr) keresztül bonyolódott le, a többit az MNB rendszerei adták. A jegybank számlavezetési körében lebonyolított tranzakciók értékének több mint 98 százalékát a viberben (valós idejű bruttó elszámolási rendszer) lehetett regisztrálni. Az MNB megállapítása szerint egyébként a tételszám megoszlása lényegében évek óta változatlan, de a fizetések értékének egyre növekvő hányada kerül a jegybank számlavezetési körébe. Öt évvel korábban például még a forgalom értékének közel fele a bkr-en keresztül zajlott le.

A bankpiac koncentrációja a fizetési forgalomban is megfigyelhető. Az öt legnagyobb forgalmat lebonyolító pénzintézet a bkr-ből 64, míg a viberből 58 százalékkal részesedett, ami növekvő tendenciát mutat az előző évekhez képest. Az MNB szerint ez alapvetően a bankfúzióknak és a jelentős piaci szereplők további súlynövekedésének köszönhető. Mindenesetre a koncentráció ezen foka nemzetközi szinten átlagosnak mondható. A bkr-nek a tavalyi év végén 57, a vibernek 40 tagja volt.

A bkr-ben a meghatározó fizetési forma az egyszerű átutalás maradt, mely az összérték csaknem 96 százalékát tette ki tavaly. A tételszámot tekintve jelentősnek minősíthető még a csoportos átutalások és a csoportos beszedések részaránya. A beszedéseknél tűnik a leginkább koncentráltnak a piac, a tranzakciók 46 százalékát három bank kezdeményezi, a két legnagyobb címzett pénzintézet pedig 69 százalékkal részesedik.

A megbízások átlagos értéke viszont folyamatosan csökken a bkr-ben, tavaly mindössze 308 ezer forintot ért el. Ez a tendencia többek között azzal magyarázható, hogy a bankári átutalások növekvő hányadát a viberben bonyolítják le, az alacsony átlagos összegű csoportos átutalások és beszedések részaránya pedig folyamatosan növekszik. Az mindenesetre egyértelműen elmondható, hogy a bkr-t kisebb összegű átutalások jellemzik, mint a vibert, bár mindkettőben előfordulnak ötmilliárd forintot meghaladó, valamint egymillió forint alatti tranzakciók is.

A bkr-ben a visszautasított tételek aránya az összértékhez viszonyítva a rendszer indulását követő közel 0,9 százalékról fokozatosan csökkent, s az utóbbi években kisebb ingadozásokkal 0,3 százalék alatt van  - állítja az MNB jelentése. Tavaly négy banknál 21 esetben fordult elő késői megbízásküldés, de a klíringfeldolgozás egy esetben sem szenvedett késedelmet. A jegybank hangsúlyozza: a hajnali két óra után küldött megbízások megnövelik annak kockázatát, hogy a bkr napi működését az előírt határidőben be lehessen fejezni, késleltethetik a viber nyitását és akadályozhatják a tőkepiacok zavartalan működését.

A nagy egyedi megbízások általában a viberben teljesülnek. A tavalyi év közepétől ebben a rendszerben kiugró növekedés volt tapasztalható a lebonyolított fizetések értéke és tételszáma terén. Ez részben összefüggött a devizaliberalizációval, a magyar bankoknál számlát nyitó külföldi pénzintézetek ugyanis élénk forgalmat generáltak.

A vibert elsősorban a bankközi hitel-betét ügyletekben használják a résztvevők, de itt történik a posta és a bankok közötti, a postai pénzforgalmi közvetítéssel kapcsolatos kétoldalú elszámolás is. A megbízások átlagos értéke tavaly 583 millió forint volt, ami 12,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az egymilliárd forintot meghaladó megbízások aránya 9-ről 15 százalékra, az ötmilliárd fölötti tételeknél 1-ről 2 százalékra nőtt a tavaly decemberi adatok szerint.

Az MNB adataiból kiderül, hogy a bankok ügyfelei kevéssé veszik igénybe a viber által kínált tárgynapi átutalási lehetőséget. Ez egyrészt a pénzintézeteknél által alkalmazott díjszabással, másrészt a megfelelő tájékoztatás elmaradásával magyarázható - vélik a jegybanknál. Havonta ugyanis több ezer olyan, nagy értékű ügyfélmegbízás teljesül a bkr-ben, amit a meghirdetett banki díjszabás alapján célszerűbb lenne a viberbe irányítani.

A viber rendelkezésre állása (a tényleges működés időtartama a meghirdetett üzemidő százalékában) 97,5 és 100 százalék között alakult tavaly, a szeptemberi mélypont három és fél óra kiesést jelentett. Az Európai Központi Bank Target-rendszerének rendelkezésre állása tavaly átlagosan 99,72 százalékos volt.

A jegybanki jelentés kitér az értékpapír-elszámolással kapcsolatos fizetési forgalomra is. A Keler által működtetett rendszerben a tőzsdén kívüli (OTC) állampapír-kereskedéshez kapcsolódó forgalom 19 900 milliárd forintot tett ki, ami 33 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ennek a részaránya a teljes Keler-forgalom 81 százalékát tette ki. A Budapesti Értéktőzsde forgalmának visszaesése nyomán az azonnali BÉT-kereskedés csak 13 százalékkal részesedett a Keler-forgalomból, a határidős piac pedig 6 százalékkal.

A Keler-rendszer átlagos rendelkezésre állása 98,1 százalék volt. Az év során nagy leállásra vagy szolgáltatáskiesésre nem került sor, a rendszer alacsonyabb rendelkezésre állása általában az alkalmazói rendszereken végrehajtott verzióváltással függött össze.

A jelentés szerint fokozatos növekedésnek indult tavaly a bankok limitképzése is. Az átlagos napközbeni hitelkeret decemberben már 129,5 milliárd forint volt, holott januárban még csak 56,2 milliárd forintot tett ki. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy 2001 végén megváltozott a limit céljára zárolt értékpapírok befogadási értékének kiszámítási módszere. Korábban a befogadás névértéken történt, azonban a piaci szereplők áttértek a piaci árfolyamon való értékelésre, valamint a lejárattól függő biztonsági levonásra.

Munkatársunktól