Orbán Viktor: Európa nem háborúba megy, hanem már ott van

Ha messziről közelítjük meg a témát, akkor azt látom, hogy műanyagból van minden, az intelligencia is mesterséges, a dolgok távolodnak tőlünk, a falu a közvetlen kapcsolat a természettel, a föld megművelése az a feladat, amit meg kell őrizni. Az összes vármegye közül Somogyban van a legtöbb falu, a magyarokat ott lehet tartani a földön. A második dimenzió maga az anyagi élet. Húszmillió ember élelmezésére elegendő az összes termőföldünk, el tudunk tartani húszmillió embert – magunkat meg még tízmillió másikat. Ez a magyar gazdaság egyik legfontosabb támpillére. De itt kezdődik a baj, van egy harc a kereskedők és a termelők között. Amikor arról beszélünk, hogy behozzuk az olcsó élelmiszert, az arról szól, hogy a magyarok importélelmiszert fogyasszanak. De ilyenkor átadjuk a lehetőségeket is egy másik országnak, tehát az egész kérdés szuverenitási kérdés is. Ha köt egy szerződést az EU, akkor a mai hatályos jogszabályok alapján az összes EU-s országnak ratifikálni kell ezt a döntést. Most mi van? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Ameddig ez nem történik meg, addig ideiglenesen életbe léphet. Hallottam, hogy Lázár János is beszélt a mezőgazdaságról, termelékenységünket tekintve 2010 óta 53 százalékos növekedést tudunk elkönyvelni, de be kell kerülnünk a legjobb háromba – válaszolta Orbán Viktor. 

A rezsicsökkentés egy mély, filozófiai kérdés is. Amikor bevezettük, a piaci áraktól elhúztuk a fogyasztókat, erről vita van. A fogyasztók Európa-szerte kétszer-háromszor többet fizetnek, mint önök. A magyar kormány úgy döntött, hogy a rezsit országos méretben kell szabályozni. Meg kellett határozni azt is, hogy ezt miként tudjuk megvalósítani. Ezt úgy tudtuk megtenni, hogy a profitot szétosztottuk az emberek között. Ez csak látszatra egyszerű, hiszen ha a Moltól nem vennénk el a profitot, sikeresebb cég lenne, ugyanez igaz az MVM-ről, az is sikeresebb lenne, ha több pénz maradnak náluk. Nagyon bonyolult ügy, nagyon nehéz fenntartani, de úgy kell tekinteni rá, mint egy szolgáltatásra, amelyet a magyar állam nyújt. Tudunk kell mindezek mellett, hogy az ellenfeleink ezt el akarják törölni, rendszeresen kapunk erre felszólítást Brüsszelből. Hogy mi lesz hosszabb távon? A  gáz mellett ott a villany, a teljes energiafüggetlenség a cél. Először is megépítjük Paks II.-t, meghosszabbítjuk Paks I.-et, majd fejlesztjük a napelemeket, ami az energiamix közel 20 százalékát tudja majd, sőt fejlesztjük a gázmezőket is. Ne izguljon senki, nem fenntartható a rezsicsökkentés, de mi képesek vagyunk rá – felelte a miniszterelnök a második kérdésre. 

Európa háborúba nem megy, hanem ment, már háborúban van, a kérdés, hogy ennek hatásai milyen gyorsan érkeznek meg az életünkbe. Elviszik a magyar fiatalokat, akik majd állnak Ukrajna földjén. Somogyországból már így is sok embert vittek el a második világháborúba. ha a nyugat-európaiakkal háborúügyben egyszerre lépünk, a fiataljaink ott fogják magukat találni, a háborúban. Az, hogy ki jön haza? A történelem már megválaszolta nekünk ezt a kérdést. A második dolog a pénz kérdése, beszéljünk szégyenérzet nélkül. A háborúhoz pénz kell, az Európai Unió úgy döntött, hogy úgy háborúzik, hogy nincsen pénze, 195 milliárd eurót már elküldtünk, most újabb 90 milliárdról jött döntés. Úgy nyerjen a Tisza választásokat, ahogy ezt az ukránok visszafizetik. Itt a tegnap a Politicón kiszivárgott dokumentum, egy terv, hogy pontosan mi fog történni, ez a bizottság dokumentuma. Hosszú, nem olvasom fel, de ezzel a törekvéssel összesen mintegy 800 milliárd dollárnyi tőke mozgósítása lenne összhangban, majd arról van szó, hogy ezt hogy állítjuk elő nekik. Ezután sunyi módon, lábjegyzetben olvasható, a 800 milliárd nem tartalmazza katonai kiadásokat, az még 700 milliárd lehet – már 1500 milliárdnál vagyunk. A pénzelőteremtési haditerv része, hogy meg kell célozni, ide van írva, hogy Ukrajna 2027-ig csatlakozzon az unióhoz. 800 + 700 milliárd euró – ha nem állunk a sarkunkra, belepréselnek minket egy olyan kölcsönbe, amit a dédunokáink is fizetni fognak. A sors fintora, hogy a német jóvátétel utolsó részletét 1990-ben fizették ki a németek. Meghaladja a normális fantáziánkat, hogy egy háború árát meddig kell nyögni. A tét, hogy adósrabszolgaságba kerülünk, vagy ellenállunk. Hogy ez menjen, nemzeti petíciót. indítottunk. Miközben kemények vagyunk, kiállunk az érdekeink mellett, van szívünk, és ha meg kell adni a segítséget, az ukrán embernek is meg fogjuk adni.

Amit Donald Trump csinál, az teljesen eltér a mi kódrendszerünktől, csak szuperlatívuszokban beszélnek, minden jó, minden rendben van, egy magyar ezt kérkedésnek venné, visszafogottságot tart megfelelőnek. A változás most jött el. A NATO befuccsolt, majd jött Trump, és megmentette. Miközben a nyugatiak gúnyos megjegyzéseket tesznek az elnökre, közben minden akadémikus rendszer, amiben ez a réteg hitt, befuccsolt. Lehet, hogy ő egész Grönlandot bele akarta tenni a whiskyjébe, és nem fért bele, az nem biztos, de az igen, hogy a sziget már az övé. Van egy elnök, aki a hivatali ideje alatt nem csak kitölti az idejét, de el fog érni dolgokat. Azt gondolom, hogy ha ma Amerikának kurta-furcsa elnöke van, az Magyarországnak összességében jó, mert a mi problémáinkra is megoldást kínálhat. Ha magyar szemüveget teszünk fel, akkor három okból fontos  Donald Trump elnök a magyaroknak: a rezsicsökkentés fenntartható a jó kapcsolatok miatt, ha nem feccöltünk volna bele az együttműködést, a bajtársiasságot vele, miközben a politikai elit viccelődött vele, kész, nincsen rezsicsökkentés. Arról nem is beszélve, hogy a Mol csak így tudja megvenni a NIS-t, a pancsovai olajfinomítót. A második a beáramló amerikai tőke, a hétről hétre átadott befektetése: ma Amerika befektetőként is erősebb jelenlétet produkál, mint az előző kormányuk alatt. A harmadik a pénzügyi védőháló, amivel hazánk minden támadást ki tud védeni, biztonságban vagyunk. 

Ez a helyzet, és ezt kell megváltoztatnunk. A tiszások Budapestnek és a fővárosnak fognak forrásokat juttatni, ha ők lesznek kormányon, a vidéknek kuss lesz a neve.