Számviteli váltás a BÉT-en is

Jelentős változást hozhat a magyar tőzsdei társaságok beszámolási rendszerében is az a múlt héten elfogadott európai uniós direktíva, amely 2005-től a tőzsdén jegyzett kibocsátók esetében kötelezővé teszi az IAS szerinti konszolidált pénzügyi beszámolók elkészítését. A jelenlegi szabályozás szerint a cégeknek a magyar számviteli szabványt kell használniuk, de az elmúlt években egyre több cég kezdte meg IAS-beszámolók közzétételét is. A tőzsde felsőházában jegyzett társaságok többsége már most is publikál a nemzetközi elvek szerint. Az Antenna Hungária, a Humet, az Inter-Európa Bank és a Pick azonban még most is csak a magyar szabványt használja, a NABI és a Graphisoft pedig az amerikai GAAP szerint tájékoztatja a befektetőket.

A B kategóriában ugyanakkor a többség a magyar szabályok szerint jelent, az IAS-t csak az Agrimpex és a Csepel Holding alkalmazza.

Az IAS bevezetése komoly kihívás a magyar cégek számára is - hangsúlyozta Robert Stöllinger, a KPMG magyarországi auditrészlegének vezetője. A teljes körű alkalmazás ugyanis sok területen érintheti a cégek működését, a belső jelentésektől az adatgazdálkodáson át a munkatársak megfelelő képzéséig.

A nemzetközi számviteli szabályok alkalmazása jelentősen eltérítheti a cég pénzügyi és teljesítménymutatóit, köztük az egy részvényre eső eredményt is. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett cégeknél rendszeres, hogy jelentős eltérések vannak az IAS szerinti gyorsjelentés és az éves rendes közgyűlés elé kerülő beszámoló adatai között.

A PricewaterhouseCoopers egy tegnap közzétett felmérése szerint az európai vállalatok pénzügyi vezetőinek több mint 80 százaléka azt szeretné, ha már 2005 előtt is lehetne kizárólag az IAS-t használni. Erre csak Németország, Ausztria, Belgium és Finnország ad lehetőséget, a többi tagországban a nemzeti számviteli elvek használata kötelező.

Munkatársainktól